2013. december 15., vasárnap

Hogy mit mondtál? (Kwangmin +18)

-Tűnj innen te perverz állat.-kezdem el ütögetni mellkasát elrablómnak.
-Miért?-mosolygott édesen.
-Kwangmin én nem fogom veled azt csinálni.-sikerült eltolni magamtól.
-Miért?-húzta fel szemöldökét.
-Te csak ugyan azt tudod hajtogatni?
-Miért?-mondta már szenvedélyesebben és nekilökött a falnak.-Itt maradsz.-kezét csípőmre tapasztotta,és ajkaimra tapadt.
Hirtelen megállt az idő.Szemem nyitva maradt  elfelejtettem becsukni és vissza sem csókoltam.
-Naaa ez így nem jó.-vált el ajkaimtól és  sajátját lebiggyeztette.
-Hmm..?-néztem fel rá.
-Hagyjuk.-és ott hagyott.Ott hagyott egyedül a sikátorban.
-Most mi baja?-mondtam halkan.
Elindultam hazafelé.
Mikor megéreztem felmentem a szobájába de ő már aludt,ezért elindultam a saját szobámba.
Két éve élek Jo Kwangminnal együtt.
Nem bírtam fizetni a lakbért ezért ideköltözött.
Ezelőtt nem ismertük egymást csak a hirdetésemre jelentkezett.De minnél többet volt itt annál jobban közelebb kerültünk egymáshoz.
Már két éve itt él és volt 1-2 kalandunk is.
Igaz őt csak a vágy hajtja,hogy én nő vagyok és ő meg férfi.De én beleszerettem.
Nem akarom,hogy csak játszadozzon velem de néha vannak gyenge pillanatai  és nem bírok ellenállni.
Reggel korán keltem mivel munkába kellett mennem.
-Jó reggelt.-mentem le a konyhába.
Kwangmin nem is válaszolt.
-Hát jó.-csináltam magamnak kaját beraktam a táskámba.Ilyen hangulatba én nem akarok reggelizni.Majd eszek a munkahelyen.
Összeszedtem mindent  és elindultam,de még egy sziát megejtettem neki.
Egész nap nagyon kómás voltam.
Este sokat nem aludtam folyton csak Kwangin járt az eszem és a kapcsolatunkon.
Már a munkaidőm vége felé járt mikor hirtelen belépett a kávézóba egy srác.
Az arcát nem láttam mivel kapucni volt rajta.
Leült egy neki szimpatikus helyre.
Még oda mentem hozzá,hogy kiszolgáljam.
-Uram választott már?-mosolyogtam az idegenre.
-Igen.-mini szoknyám alá nyúlt.Átkarolta lábamat és csípőmre nyomott egy puszit.
-Yaa uram.-ütöttem vállába és próbáltam eltolni magamtól de nem ment.
-Én vagyok nyugi.-emelte fel fejét.
-Kwangmin áhh.-vettem nagy levegőt.-A szívbajt hoztad rám!-kiabáltam vele.
-Bocsánat?-nevetett.-Mingyárt vége a munkaidődnek,megyünk haza?-nézett cukin.
-Mi történt veled?-húztam fel szemöldököm.
-Mi történt volna?
-Hát a regge.....-nem fejeztem be.Nem akarok vele rosszba lenni és ha most felhozom akkor lehet,hogy  megint vissza jön rá a reggeli hangulata.-semmi-intéztem el ennyivel.
-Akkor siess.Vedd le ezt a ruhát és mehetünk haza.-állt fel.
-Rendben.-mentem be az öltözőbe.
Összeszedtem magam elbúcsúztam a főnöktől és elindultunk haza.
-Hogy hogy eljöttél értem?-fordultam felé.
-Rendes vagyok-mosolygott.
-Vagy beteg.-nevettem.
-Nem vagyok lázas.-fogta meg homlokát.-Habár ezt így nem tudom meg.-megfogta csuklóm,hogy álljak meg és homlokomra rakta kezét.-Hmm...nem nem vagyok beteg.-mosolygott ismét és közelebb húzott magához.-A te homlokod sokkal melegebb.-hajolt közel számhoz.
-Mindjárt otthon vagyunk-löktem el magamtól.
-Akkor otthon?-jött utánam.
-Felejts el!-elkezdtem szaporázni a lépteimet.
Hazaértem és máris a konyhába vetettem magamat.
Hallottam,hogy becsapódik az  ajtó és már lakótársam is a konyhában volt.
-Nem tudlak!-kiabálta.
-Kwangmin nem fogok veled játszadozni elegem van!-kiabáltam én is.
-Miből?-jött közelebb.-Azt ne mond,hogy ne évezed ha velem vagy.
Most mégis mit kéne mondanom? Nem fogom azt mondani,hogy ,,de nagyon is,, mert csak nőne az önbizalma.De azt sem mondhatom,hogy  nincs igaza mert megbántanám és hazudnék.
Hazudni pedig nem szeretek.
Így ellöktem és elindultam a szobámba.
Bezártam az ajtót és rádőltem az ágyamra.
-Engedj be!-dörömbölt az ajtón Kwangi.
Nem válaszoltam neki csak vártam,hogy elmenjen.
Pár pericig még ordibált aztán elment.
Még egy kicsit fetrengtem az ágyon majd megszomjaztam.
Kilopóztam a szobámból és a nappalin keresztül kellett mennem,hogy eljussak a konyhába.De mikor  elmentem a sofa mellett akkor megláttam,hogy ott alszik Kwangi.
Halkan szuszogott.Olyan édes volt.
Leültem mellé.Még pont annyi hely,hogy odaférjek.
-Te bolond mért itt alszol?-suttogtam.
-Mert még látni akartalak.-hirtelen felkelt és lehúzott maga mellé.
-Hát...hát te?-dadogtam.
-Tudtam,hogy kijössz megnézni.-kezdte el csókolgatni nyakam.
-Áhh.....-nyögtem egy aprót.Nagyon jó érzés volt.
-Tudtam én,hogy tetszik ez neked.-mosolygott bele nyakamba.
Hasamon húzta végig kezét és egyre feljebb haladt.Belemarkolt mellembe.
-Nemááárhh-fogtam meg kezét.
Mintha meg sem hallotta volna maga alá gyúrt és ajkaimra tapadt.
Vadul falta azokat.
Nem bírt nyugton maradni így már pólóm szélét gyűrögette.
-Itt kényelmetlen.-vett fel az ölébe és bementünk a szobájába.
-Mért itt jobb?-húztam fel szemöldököm.
-Sokkal.-mosolygott.
Lerakott az ágyra és újra felettem volt.
-Biztos kéne?-néztem rá félve.
Válaszként újra ajkaimra tapadt.
Szóval igen.
 Felhúzta pólómat és máris levette melltartómat.
Ajkaival most mellem kényesztette.Kezével eltévedt szoknyámnál és lehúzta.Csiklómhoz vándoroltak ujjai és húzogatni kezdte rajta.
Én csak nyögdécseltem,hagy végezze a dolgát.
Elszakadt melleimtől  és szemembe nézett.
-Most már nem menekülsz.-mosolygott édesen és lehúzta bugyimat.
-Yaa téged is le kell vetkőztetni!-ültem fel.
-Na és még fél órája nem akart semmit.-nevetett.
-Azóta rossz kislány lettem.-lehúztam róla pólóját.
-Ez már tetszik.-feküdt le az ágyra.-Csak ne legyél durva.-nevetett.
-Igen is.-lehúztam nadrágját.
Már csak egy boxer volt rajta de így is látni lehetett merevedő férfiasságát.
-Hmm...-mosolyodtam el attól a tudattól,hogy ez mind miattam van.
-Mi olyan vicces?-húzta fel szemöldökét.
-Semmi,semmi.-lehúztam róla az utolsó ruhadarabot.
-Hé te akarsz vezetni? Ez nem tetszik-ült fel.
-Eszembe sincs.-dőltem le az ágyára.
-Akkór jó.- kerekedett felém és egy szempillantás alatt bennem volt.
Nem vette könnyűre a dolgot máris gyors tempód digtált.
Nem zavart.Már nagyon hiányzott.Nem is értem mért ellenkeztem.
Már egyszer csak lassítani kezdett.
-Ne csináld!-szóltam rá.
Hallgatott parancsomra  és újra felgyorsított.
Már a vége felé jártam mikor még egy fokozattal gyorsított a tempón.
Elértem első orgazmusomhoz.
Az elsőhöz és úgy tűnik egyben az utolsóhoz is.
Még lökött párat és ő is elérte,majd kihúzódott belőlem és átkarolta hasamat.
-Csodálatos vagy.-búgta fülembe.
-Te sem vagy rossz.-kuncogtam.
-Tudom.-nevetett.-Ilyet még sosem mondtam.....-halkult el.
-Hogy?-húztam fel szemöldököm.
-Szeretlek!-fúrta fejem nyakába.






2013. december 2., hétfő

Hát szia! (Sungyeol +16)

Barátomat vártam,hogy végre megérkezzen a koncertről.
Minden nap rengeteg dolga van,de mikor hazajön mindig valamivel kedveskedek neki,hogy boldogabb legyen.
Már fél 8 van itthon kéne lennie.
Csak ülök a nappaliban és nyomogatom a távirányítót,mert barátom még sehol.
Hirtelen becsapódik az ajtó.Felpattanok a fotelből és máris oda sietek.
Barátom pucsit felém mert veszi le éppen a cipőjét.
-Szia Sungyi.-csapom fenéken.
-Áhh de hiányoztál!-még az egyik cipő rajta van de nem érdekli.A falhoz nyom és ajkaimat kezdi el falni.
-Sungyi várj-tolom el magamtól.
-De miért?-biggyessze le ajkait.-Én most akarlak.-belemarkol fenekembe és úgy húz közelebb.
-Még nem előbb egyél!-fogom meg kezét és behúzom a konyhába.
-Akkor etess.-ül le és őlébe ránt.
-Nem tudsz te enni magadtól?-nevetek.
-Nem.-villantja elő fogait.
-Hát akkor.........-elkezdtem etetni ahogy ez a kisfiú kérte.
Elég vicces volt,de akkor is tetszett.
Mikor végeztünk felálltam és a mosogatóba indultam rakni az edényeket de megölelt hátulról.
-Most már szabad?-súgja fülembe.-Már ettem kész vagyok kérleeeeek-hisztizett.
-Még nem-húztam az agyát.
Elmosogattam az edényeket addig ő végig nézett.
-Késze vagy már?-támasztotta fejét kezével.
-Várj még fel kell mennem valamiért.-mosolyogtam és felindultam.
-Ya!-kiáltott utánam de mintha meg sem hallottam volna elindultam fel a lépcsőn.
Elkezdtem fent átvenni a pizsim mert már fürödtem.
-Grrr....ezt szeretem.-megfordultam és egy Sungyi ált az ajtóban.
-Ne leskelődj!-szóltam rá.
-Úgy is láttalak már így.-ült le az ágyra.-És tetszik.-harapott alsó ajkába.-Ne öltözz fel!-rántott magára és így hátradőlt az ágyon én pedig rá estem.
 -Ne már!-ütöttem vállába.
-De már!-kapcsolta ki melltartóm.-Hmm.....-hümmögött mikor meglátta  meztelen kebleimet.
Megmarkolta egyiket másikat pedig szájába vette.
-Áhh!-nyögtem fel.
-Tetszik?-szagadt el tőle egy percre.
-Nem-felültem férfiasságára.-Ez jobban tetszene.-simogattam meg.
-No,no azt majd később.-ült fel és megcsókolt.
Lehúztam közben róla a pólóját és vissza dőltöttem az ágyra.Hasát kezdtem ellepni  puszikkal.
-Fázok.-ülte újra fel.
-Akkor húzzuk magunkra a takarót.-megfogta és felhúzta a vállamig.
-Már is jobb.-mosolyogva megcsókoltam.
Végigsimított hátamon egészen le a nadrágomig.Belenyúlt és  markolászni kezdte fenekemet.
Majd előre tévedt keze és lehúzta rólam.
-A francba! Minek alszol bugyiban?-nézett rám mérgesen.
-Hogy neked jobb legyen-mosolyogtam.
-Sebaj.-lehúzta rólam  és egy mozdulattal megfordította az állást és én voltam alatta.
A takarót felhúzta a válláig,hogy engem és őt teljesen takarta csak a fejünk volt ki.
-Szeretlek.-húztam közel ajkaimhoz,hogy meg tudjam csókolni.
-Én is!-mondta mielőtt össze ért volna szánk.
Keze lecsúszott csiklómig és elkezdte kényesztetni.
-Áhh ne csináld.-fogtam meg kezét.
Mintha meg sem hallotta volna  folytatta.
Belém helyezte egyik úját majd egy másikat is utána küldött.
Már a vég felé közeledtem mikor megint ajtócsapódást hallottunk.
-Sungyeol.-néztem rá ijedten.
Még megmozdulni sem bírtunk nyitódott a hálószoba ajtó és WooHyun lépett be rajta.
-Hát sziasztok.-nézett huncutul.
-Menj ki!-vágott hozzá egy párnát barátom.
-Hát ők?-néztem fel rá értetlenül.
-Meghívtam őket de nem gondoltam volna h csöngetés nélkül jönnek be.-állt fel.-Sajnos le kell mennünk majd holnap folytatjuk.-húzott fel és felöltöztetett.
-Most elviselem őket de holnap nem menekülsz.-öleltem meg.
-Igen is.-puszilta meg számat és leindultunk.

2013. november 30., szombat

Mért jöttél vissza? (Jin +18)

Mint mostanában minden este egy bárban ülök és iszogatok a barátaimmal.
A többiek táncoltak én pedig ültem a pultnál és néztem őket.Hirtelen egy kéz fonódott derekamra.
Az alkohol hatására nem nagyon foglalkoztam vele,inkább élveztem.
Nyakamba csókolt és szívogatni kezdte.
-Áhh..!-nyögtem fel.
Lehúzott a székről és a táncparkett felé mentünk.Nem láttam arcát mert sötét volt.Egy két hangulatos fény csík körözgetett a teremben de nem értek sokat.
Elkezdtünk táncolni.Megfordított és fenekem és ágyékához nyomta.Majd ismét nyakamat kezdte el kényesztetni.
Nem bírtam tovább és megfordultam,de nem hagyta ,hogy arcára nézzek már is ajkaimra tapadt.Vadul kezdte el falni puhaságomat.
Ismerős volt....de nem foglalkoztam vele csak élveztem.
 Eltávolodott tőlem és végre közelebbről szemügyre tudtam venni arcát.
Pont egy fénycsík világította meg.Mikor megláttam köpni-nyelni nem tudtam.
-De hiányoztál.-ölelt szorosan magához.
-Mit keresel itt?-nem akartam újra látni.
-Hiányoztál.-néz szemeimbe.
-Nekem nem,de most én megyek.-és elindultam kifelé a teremből.
-Ya!-hallom magam mögül.-Most hova mész?-áll meg előttem újra Jin.
-Közöd?-húzom fel szemöldököm.-Most én is elmegyek ahogy anno te is tetted.-kacsintottam és elindultam hazafelé.
Hazáig követett.Mikor felmentem a lépcsőn akkor is ott volt.Megálltam az ajtómban és felé fordultam.
-Innen tovább nem jöhetsz ugye tudod?
-Mért?-nézett rám cukin.
-Mert..mert nem és kész.-próbáltam erősnek látszódni.
-De tudom hogy neked is hiányoztam.-közelebb jött és újra megcsókolt.Nem bírtam ellökni magamtól túl erős volt.Egy idő után még ellenkezdtem de végül beadtam a kalapot.
Kivette kezemből a kulcsot és benyitott a lakásomra.Ekezdett befelé tolni majd lábával berúgta az ajtót.
-Ne csináld Jin.-lihegtem.-Nem akarom,én már nem szeretlek.-néztem rá könnyes szemekkel.
Nem akartam ezt.Régebben nagyon szerettem.De most,most nem tudom mit érzek.Szeretem még?
Hirtelen fenekembe markolt és felkapott a levegőbe.Lábamat derekán kulcsoltam össze,hogy könnyebb legyek.
-Kérlek állj le.-szuszogtam fülébe.
-Nem!-vágta rá egyből.
-Jin.-hangom mérgesebb lett.
Bevitt a szobámba és az ágyra fektetett.Majd újra ajkaimat kezdte el falni.Keze pólóm alá tévedt és megmarkolta mellemet.
-Áhh-nyögtem ismét.-Jin ne!
Mintha meg sem hallotta volna folytatta.
Mikor már húzta fel  a pólómat megfogtam kezét. Akár mennyire is kívántam el kell küldenem,nem folytathatjuk tovább.
-Most hagyd abba.-nyomtam el magamtól.
-Te is abba hagyhatnád ezt!Tudom,hogy még mindig vágysz rám!
-Jin megbántottál és most visszajöttél,azt hiszed máris ágyba bújok veled?-húztam fel szemöldökömet.
-Igen?-nézett cukin.-Vagy nem? akkor nem.-szomorodott el.
Kimásztam alóla és kimentem a nappaliba.Jött utánam.
-Menj haza-álltam meg.
-De nem akarok.....és nincs is hova.-ölelt meg hátulról.
-Ezt,hogy érted?-fordultam meg.-Vissza jöttél úgy,hogy semmi szállást nem foglaltál,és gondolom a szüleidhez sem mehetsz  és ezt jól tudod.Akkor minek jöttél vissza?
-Mert hiányoztál és megbántam,hogy itt hagytalak....-hajtotta le fejét.
-Ohh de cuki vagy.-erőltettem mosolyt.-De nem érdekel hol alszol itt biztos nem,szóval szia.-és elkezdtem kitolni az ajtón.
A szívem megszakad mert nem engedtem meg,hogy nálam aludjon de nem hiheti az,hogy vissza jön és hiába,hogy megbántott már is vissza fogadom.
Mikor kiment az ajtón én bezártam magam után és elmentem fürödni.
Hajat is mostam.Mielőtt megszárítottam volna kimentem,hogy igyak egy kicsit.Mikor a nappalin mentem keresztül hallottam valami kopogást.Olyan volt mintha valaki a fejét az ajtómnak ütögetné.
Megigazítottam a türcsimet és oda mentem,hogy megnézzem mi vagy is inkább ki az.
Kinyitottam és hirtelen valaki a lábaim közé esett.Megugrottam egy kicsit és hátrébb léptem.Most mindent látott........
-Bo-bocsi-nyögte ki.
-Áhh-ráztam meg fejemet.Már nem mind1?-Semmi,inkább én kérdezhetném,hogy te mit keresel itt?
-Hova mehettem volna?-állt fel.
-Igaz.
-._____. tudom nagyon mérges vagy...de kérlek bocsáss meg.-fogta meg kezemet.
-Minek?Hogy újra olyan legyen mint régen és újra elhagyj?-húztam fel szemöldökömet.
-Nem hagylak el soha többé,csak kérlek....-ölelt meg ismét.
Valamiért hirtelen mintha elfelejtettem volna,hogy elhagyott.Éreztem a hangján,hogy megbánta,így megbocsájtottam neki.
-De soha többé!-fogtam kezem közé arcát.
-Soha!-mosolyodott el.Imádom a mosolyát.
Közelebb mentem és megcsókoltam.Ismét befelé kezdett el tolni.De most nem jutottunk el a szobámba.
 Lefektetett a kanapéra és vadul falta ajkaimat.
-Ez már nagyon hiányzott.-lihegte.
Felvettem egy ravasz mosolyt és magam alá terítettem.
-Hát te....-kerekedtek ki szemei.
De megértem.Még soha nem volt olyan,hogy én vezessek.
Pólója alá nyúltam és egy hirtelen mozdulattal lehúztam róla.Végigsimítottam meztelen felsőtestén  majd csókokkal leptem el.
Nőiességemet ágyékához nyomtam amitől felnyögött.
-Ne ölj meg!-kiáltotta.
-Én is szenvedtem most te jössz.-megmarkoltam férfiasságát.Majd megcsókoltam.
Keze törölközőm széléhez tévedt  és egyszerűen lehúzta rólam.
-Ez így csalás!-csaptam mellkasára.
-Már mért lenne az?-nevetett
Vizes hajamat végighúztam felsőtestén.
-Yaa ez hideg!-hisztizett.
-Akkor várnod kell,megszárítom-felálltam és befutottam a fürdőbe.
Elkezdtem szárítani de valaki megölelt.
-Jin még ide is követsz?-álítottam le a  hajszárítót,hogy hallja.
-Én? Én mindenhova.-mosolygott.
-Azt látom...de nem mondom,hogy nem tetszik.-mentem közelebb.
Észrevettem,hogy most már ő is csak alsónadrágban van.
-Majd én megszárítom  a hajadat.-fogta meg a hajszárítót és beletúrt hajamba.
Egy ideig szárította majd rácsapott fenekemre.
-Jin!-szóltam rá.
Leállította a szárítót és lerakta.Nyakamba fúrta fejét és puszilgatni kezdte.
Letoltam róla alsóját.Egy huncut mosoly csillant meg arcán.
Felrakott a mosógépre.De én leugrottam róla és befutottam a szobámba.Oda is követett.
Maga alá gyűrt.Persze a huncut mosoly még élt az arcán.
Csiklómat kezdte el kényesztetni majd  egyik ujjával belém hatolt,Ezt követte még egy.
Halkan próbáltam nyögdécselni mivel elég vékonyak itt a falak,nem akarom,hogy a szomszédok valami meghalljanak.
Kihúzta belőlem újjait.Lehajolt hozzám egy csókra még.
-Készen állsz?-mosolygott.
Bólintottam egyet és már éreztem is férfiasságát.Lassan mozgott,hogy szokjam méreteit.Végül váltott a tempón és begyorsított.
Már nem sok kellett,hogy elérjem a gyönyör kapuját.
-Minhgyárthh-nyögtem.
Még lökött párat és hátam megfeszült.Elértem amit akart.
Pár lökés után követett ő is.
Rám feküdt én hátát kezdtem el simogatni.
-Nagyon hiányoztál.-puszilt meg.
-Te is nekem.
Lefeküdt mellém és egymás íriszeibe néztünk.Egy ideig még néztük egymást majd elaludtunk.
Soha  nem gondoltam volna,hogy egyszer vissza jön mellém.







2013. november 23., szombat

A távolság néha jól jön......♡ (L.Joe +18)

Minden nap munka és munka.Egy percem sincsen.Késő este haza érek és máris megyek aludni,aztán
másnap újra munka.
Elegem van már az életem kész káosz.A barátomat több hónapja nem láttam.Ő is dolgozik.Vagy is inkább Hawaiin áztatja a fenekét...... Mivel idol bárhova eljut.Most épp ott turnéznak.
Ez előtt is turnézott ezért van az,hogy már több hónapja nem láttam.
Mielőtt elment volna nagyon csúnyán összevesztünk. A féltékenység....mindig az.
Körül veszik rengeteg rajongó és össze vissza fogdossák.Még szép,hogy az vagyok.
-Gyerünk már kérdezd meg a vendéget,hogy miben segíthetsz!-zökkent ki főnököm gondolat menetemből.
Megrázom fejem és elindulok.Egy plázában dolgozok mint eladó.Nagyon jó stílusom van így szívesen adok tanácsokat az embereknek ruha ügyben.
Most is egy olyan nő jött be aki azt sem tudta mit akar csak,hogy valami nyárias ruhát.
Mutattam neki párat majd felpróbálta és megvette.Boldogan mentem vissza az öltözőbe mivel vége volt a munkaidőmnek.
Leültem az öltözőben lévő kispadra és hátradöntöttem a fejemet.
-Áhh úgy hiányzik-néztem róla a közös képünket.-Vajon most mit csinál........?
~L.Joe pov~
Nagyon régóta láttam .______.Borzasztóan hiányzik.Mivel csúnyán összevesztünk a féltékenység miatt.
Állandóan ezen veszünk össze.Vagy én kezdem el vagy ő....
De most más,ő sem és én sem hívtam a feszekedés után.Lehet,hogy kellett volna de így még nagyobb meglepetés lesz neki..........
~.______. pov~
 Felvettem az utcai ruhámat és a munkásat beraktam a szekrénybe,majd haza indultam.
Már kezdett sötétedni de sokszor van,hogy ilyenkor megyek haza.
Mikor otthon voltam ledobtam cipőmet és felszaladtam fürödni.
De még előtte bementem a szobámba lerakni a cuccomat.Leültem pár percre az ágyra de erőm nem volt felállni.
Talán tényleg ki kéne vennem egy szabadnapot.Vagy többet  így az őrületbe fogok menni.
Összeszedtem magamat és bementem a fürdőbe.
Már mikor beléptem megfogott valami édes illat. Majd a lámpát felkapcsolva észrevettem,hogy gyertyák vannak körbe rakva a fürdőkád körül és rózsaszírmok hevernek mindenhol.
Tátva maradt a szám mikor mind ezt megláttam és főleg mikor a szekrény mögül előjött egy idióta.
-Szia-mosolygott rám Byunghun.
-Hát...hát te?-habogtam.
-Hiányoztál-tárta szét karjait.
Én máris a nyakába ugrottam és szorosan öleltem.
Annyira hiányzott már.El sem tudom mondani meggyire.
És mikor újra éreztem közelségét nem érdekelt semmi ami ez előtt történt,de még is eszembe juttatta.
-Nem akarok veled veszekedni!-tolt el magától.-Igaz mindig fura lesz ha más srácokkal vagy de én tudom,hogy szeretsz és én is téged nem fogok féltékenykedni és nem fogom hagyni,hogy ez elrontsa a kapcsolatunkat.-fonta át kezeit derekamon.-Ez alatt a pár hónap alatt míg távol voltam tőled rájöttem erre,hogy ez így nem megoldás.Szóltam a főnöknek,hogy egy kicsit hagy jöjjek haza előbb és megengedte-mosolygott.
-Én is így gondolom-viszonoztam mosolyát.
-Szeretlek-csókolt meg.
Viszonoztam csókját.Annyira hiányzott már....
Keze pólóm alá téved.Megmarkolta mind két kezével mellemet.
Belemorogtam a csókba de ő csak mosolyogott egyet.
-Valld be ez hiányzott.-toltam el magam tőle.
-Ez is...-nevetett.
-Hülye-ütöttem vállába.
-Köszönöm a bókot.-ismét ajkaimra tapadt.
Lehúzta rólam pólómat majd nadrágom gombjával szenvedett és azt is letolta rólam.Közben én is levettem róla pólóját.A nadrágját már magától vette le az alsójával együtt majd végig nézett rajtam.
-Grrr...-mosolygott jó ízűen.-Olyan szexy vagy.-húzott ismét ajkaira meg sem várta,hogy reagáljak rá.
 Kikapcsolta melltartómat és ledobta a többi ruhám közé.
Elszakadt ajkamtól és az utolsó ruhadarabot is lehúzta rólam.Felemelt és berakott az enyhén elég de pont jó vízbe.
Hátam mögé ült így éreztem merevedő férfiasságát. Közelebb húzott csupasz testéhez és átölelt.
-Olyan rossz volt nélküled.-hajtotta fejét vállamra.
-Ha tudnád mennyit sírtam az miatt ahogy elváltunk.-bigyzetettem le ajkaimat.
-Sírtál?-hangján lehetett hallani a meglepetséget.-Én nem akarom,hogy miattam sírj!-jelentette ki.
-Azért sírtam mert összevesztünk és mert hiányoztál-fordultam meg és nyomtam egy puszit szájára.-De most már itt vagy-öleltem meg.
-Meguntam a fürdést.-állt fel.
-Mi baj?-húztam fel szemöldökömet.
Nem válaszolt csak megfogta kezemet és felhúzott.Felkapott az ölébe és a szobámba vitt.Vagy is inkább a szobánkba mivel amikor itthon van folyton itt alszik és már a rezsibe is beszáll.
Lerakott az ágyra felém tornyosult. Mutató ujját végig húzta az egész testemen.
Felvett egy perverz mosoly és belém helyezte férfiasságát.
-Áhhh-nyögtem fel.
Lassan kezdett el bennem mozogni,hogy szokjam méreteit majd begyorsított.
Nevét nyögtem folyamatosan. De akár hányszor  kimondtam egyre gyorsabbra váltott.
Majd hirtelen megállt és melegségét éreztem magamban.
Hátam ívbe feszült és én is  eléveztem.
Rámdőlt és fülembe lihegett.
-Nem akarok soha többé magadra hagyni.-suttogta.
-Én sem.-öleltem meg.
Felállt és kiment a szobából.Én mentem utána.
A konyhába ment  és megnézte mi van a hűtőbe. Leültem a pulthoz és csak néztem mit csinál.
Kivette a hűtőből és elkezdett rántottát  készíteni.
-Öhm...nem akarok kötöszködni de ilyenkor akarsz ilyet enni?-szóltam közbe.
-Éhes vagyok és ezt kívánom-mosolygott.-Kérsz?
-Kicsit.-álltam fel és mellé mentem,hogy nézni tudjam miközben ügyeskedik.Mondjuk egy rántottához nem kell nagy tudomány.
Mikor készen volt leültünk az asztalhoz és elkezdtünk enni.Gyorsan befaltuk  és mivel ő főzött  én mosogattam.
Két kezet éreztem derekam körül.Belecsókolt nyakamba majd maga felé fordított.
Ajkaimra tapadt,és vadul falni kezdte.
Belemarkolt fenekembe és úgy húzott közelebb.Kezeimet vállára raktam.
Ott hagytuk a mosogatást és felmentünk ismét a szobámba.Lefeküdtünk az ágyba és egymás karjaiban aludtunk el.....




2013. november 3., vasárnap

Mókus úr tiszteletére♥~

Már hetek óta minden nap elmegyek a parkba.A szüleimnek azt mondom,hogy a kutyát kell elvinnem sétálni.
De a valódi ok nem ez.Igazából egy srác miatt jövök minden délután a parkba.
Nagyon tetszik nekem,és így minden nap láthatom.Mivel minden nap találkozunk ezért eljutottunk odáig,hogy köszönjünk egymásnak.
Ma is éppen sétáltam a parkban a kutyusommal.Már vagy az ötödik kört tettük meg de Jonghyunal nem találkoztunk.
Igen,már a nevét is tudom.Egyszer megállított mert ki volt kötődve a cípőfűzőm és,hogy  ne esekk el benne bekötötte majd bemutatkozott. Choi Jonghyun. Szép neve van.
De most mért nem látom sehol?
Már mentem volna haza mikor egy srác lépett be a park kapuján lihegve egy kutyával a társaságában.
Mikor jobban megnéztem Jonghyun  volt az.
-Jól vagy?-mentem oda hozzá és megveregettem hátát mert már fuldokolt.
-Áhh persze csak siettem-legyintett és leült a legközelebbi padra.
-Miért siettél?-ültem le én is.
Valamiért nem  zavarta egyikünket sem,hogy nem is ismerjük egymást.....
-Mert találkozni akartam veled.-mosolygott rám.-Csak késett a vonat.
-Ohh-viszonoztam mosolyát.
-Képzeld kaptam a szüleimtől én is kutyát.Olyan aranyos.Láttam,hogy te minden nap vele sétálsz-mutat kutyusomra.-És nekem is megtetszett így kértem.-simogatta meg buksiát.
-Nagyon aranyos-dicsértem meg.
-Tudom-nevetett.-Nincs kedved fagyizni?-nézett rám.
-Öhmm....bocsi de nekem már mennem kell.De ha holnap találkozunk akkor mindenképp.-álltam fel.
-Okés akkor holnap.-ált fel ő is.-De ne hozd a kutyód.-mutatott rá.
-Miéert?-húztam fel szemöldököm.
-Mert...mert nem tudsz úgy fagyizni.
-Ohh értem.-mosolyogtam. -Szia-köszöntem el tőle majd mikor tőle is meghallottam elmentem.
Mikor hazaértem lehuppantam az ágyra.Szívem majdnem kiugrott a helyéről annyira örültem.
Hogy lehet ilyen aranyos?
Másnap korán keltem a suliba.Beértem időben és barátnőmnek elújságoltam a hírt.Természetesen tetszett neki és együtt ugráltunk be az osztályterembe.
A mai napom elég könnyű volt.Nem feleltem és nem is írtunk dogát.
Így nem voltam semmiért ideges és délután nyugott lehetek.
Mikor hazaértem kidobáltam az összes ruhámat a szekrényből és kerestem valami viselhetőt. (ruha )
Mivel nem volt hideg ezért egy szoknyát és egy pólót vettem  fel.
Nem vittem magamal a kutyót ahogy mondta.Leültem a padra és vártam....
Nem a lánynak kéne várni-puffogtam.
Már vagy fél órája vártam.Lassan azon voltam,hogy haza megyek.Mikor elindultam ismét egy lihegő sráct  láttam meg a park kapujában.
-Jonghyun?-futottam oda.
-Hm...?-nézett fel az idegen.
-Ohh elnézést.-és ott hagytam.
Nagyon hasonlított rá,de nem ő volt.Elindultam hazafelé mikor valaki a nevemet kiabálta.
-Linaa állj meg!
Megfordultam és egy Jonghyun állt előttem.
-Ne haragudj,hogy nem a megszokott időben jöttem  de megint késett vonat...
-Semmi gond-vettem elő a cuki mosolyomat.
-Akkor mehetünk?-húzta ki magát.
-Igen.-felemelte a kezét,hogy belékaroljak.Nem sokat gondolkodtam rajta.Belékaroltam és elindultunk.
-Szereted a fagyit?-kérdezte,hogy megszüntesse  a kínos csendet.
-Ki nem szeretné?-húztam fel szemöldökömet.
-Áhh igaz-nevetett.
-Neked melyik a kedvenced?-nézett rám cukin.
-A hideg?-nevettem.
-Hát azt gondoltam-viszonozta nevetésemet.-Nekem az epres a kedvencem-nyalta meg szája szélét. Amire én ráharaptam alsó ajkamra.
Elég hülyén nézhetett ki de,nem érdekelt.
 -Az finom-mosolyogtam az érzéki pillanat után.
Mikor megérkeztünk leültünk.Én vanílíát ő pedig a kedvencét rendelte.Kehelyben kaptuk.Így nem lett az orrom fagyis.
Vagy is míg Jonghyun nem lőtt le.
Egészen véletlenül úgy emelte a kanálját,hogy egy kis fagyi az én arcomon kössön ki.
Szúrós szemekkel néztem rá,majd felálltam és elmentem a mosdóba.
Már hajoltam volna a csaphoz,hogy lemossam az arcomat de valaki átkarolta a derekamat és maga felé fordított.
-Jonghyun?-kerekedtek ki szemeim.
Arca egyre közeledett az enyémhez.Már milliméterek választották el,mikor megéreztem puha ajkait.
Előszőr nem fogtam fel,hogy mi van.De gyorsan észbe kaptam és visszacsókoltam.
Pár másodpercre elengedett és lenyalta arcomról a fagyit.
-Hmm...-hümmögöt.-Már mióta várok erre.-még közelebb húzott magához és ismét megcsókolt.
A többi meg már csak ment tovább.Hazakísért  majd egy hét után be is mutattam a szüleimnek.Kiderül,hogy Busanban tanul azért vonatozik folyton,de délutánonként mindig találkozunk.
És még csak most kezdődik a közös életünk..........

2013. október 28., hétfő

~I was stupid ......

Mikor felszállt a gépem elkényelmeskedtem a székben és övemet kikapcsoltam.Fülesemet  bedugtam a fülembe és beindítottam egy lassú számot.
Igaz most boldognak kéne lennem hisz újra láthatom a bátyámat,de  van okom arra is,hogy mért van egy hatalmas tőr a szívemben.
Nagyon hosszú volt az út.A felét végig aludtam.
Mikor megérkeztem bátyám már várt.Ledobtam bőröndeimet és nyakába ugrottam.
-Hiányoztál Daniel!-kiáltottam.
-Shhh csendesebben még rájönnek,hogy én vagyok.-csitítgatott majd felkapott a levegőbe és megpörgetett.-Nekem is .____.-rakott le és kaptam egy puszit arcomra.
Visszamentünk a ledobott bőröndeimhez.Fekvette őket és elkezdte húzni,én csak a táskámat vittem.
-A srácoknak már nagyon hiányzol-rakta be a bőröndöket a taxiba.
-Gondolom a multkori után.....-hajtottam le fejemet mert bűntudatom volt.
-Nyugi már,nem emlékszik arra senki.-nyitotta ki az ajtót.
-Chan Hee biztosan emlékszik...-ültem be.
-Nem dehogy már ő sem!-legyintett.
-Niel.....nem hiszem.-dőltem vállára.
Nem válaszolt. Az  út további részében csöndben voltunk.Nem is beszélgettünk.Nem volt témánk..pedig 3 éve nem láttuk egymást.Igazság szerint amit tettem az a kapcsolatunkat is meg változtatta hiába nem volt hozzá köze.Talán azóta már nem úgy néz rám mint eddig.Nem gondolta volna ezt a hugáról....
Mikor megérkeztünk kivette a bőröndjeimet és elindultunk be a házba.
Nagyon izgultam.Mikor beléptünk a srácok már is a nyakamba ugrottak.Nagyon örültek nekem.
Kivéve egy ember nem fogadott.
Bementünk a nappaliba és Chunji ott ült a kanapén.Ránéztem ő pedig rám.
1 percig biztos néztük egymást majd Chunji végett vetett ennek a pillanatnak.
-Szia .____.-mondta teljesen egyszerűen.
Mintha a szívembe egy tőrt nyomtak volna.Szememből hirtelen folyni kezdett a könny.Nem bírt megállni csak folyt és folyt.
-Chan Hee-törölgetem a könnyeket.
Chunji csak felállt és elment.Nem lepődtem meg nagyon,hogy elment.Szemében ugyan az volt mint mikor elmentem.GYŰLÖLET.
Gyűlöl amit tettem vele, és gyűlöli magát,hogy belém szeretett.
Felmentem a szobámba,hogy kipakoljak,de gondolom nem maradok sokáig......
~Hogy mi történt három éve?
Minden egy veszekedéssel kezdődött. Összevesztem Chunjival és ez nem az első veszekedésünk volt.Mindig a féltékenység.
A veszekedéseket mindig én kezdeményeztem.Nem bírtam elviselni,hogy Chunji ölelgeti a lányokat.Tudom,hogy csak rajóngók de akkor is......
Azon a napon csúnyán összevesztünk és egy kocsmában kerestem menedéket Chunji legjobb barátjával.A sráccal kiskoruk óta legjobb barátok mindent megbeszélnek.Én csak látásra ismerem a nevét sem tudom csak,hogy Chunji barátja.Sose mutatta be nekem igazából csak a bulikban találkoztunk.Most is csak összefutottunk.
Fulladásig ittuk az alkoholt,vagy is én biztos.Már nem voltam magamnál és úgy döntöttünk,hogy haza visz.
Már  a dormban csak a folyosón égett a lámpa mindenki aludt.
Felsegített a szobámba és egy hirtelen mozdulattal az ágyra tepert.
A többi mozdulat már csak ment magától.
A srác kényeztetett engem és olyat tett amit nem akartam.Még is megtette.Hirtelen nyílni kezdett az ajtó.Mind a ketten oda néztünk és Chunji állt az ajtóban.
Hirtelen minden alkohol kiszállt belőlem.
Szemén látszott a meglepődés,a fájdalom és minden más rossz érzés.
-Chan Hee-nézek rá de ő elfordul és elfut.Hallom,hogy sír.
Pofán vágom a barátját,vagy is a volt barátját és utána futok.
Utol érem és megfogom kezét.Csak ismételem ezt a szót. ~Sajnálom~
De mintha meg sem hallaná nem érdekli csak néz engem és sír..........
Ezek után úgy döntöttem elköltözöm.Jobb lesz mind kettőnknek így,és most vissza jöttem.~
Mikor készen voltam lementem,hogy csináljak valami vacsit  a srácoknak.
Mikor készen voltam felszóltam nekik.Mindenki lejött kivéve Chunji.Tettem egy meggondolatlan döntést,felmentem hozzá.
Bekopogtam de nem kaptam választ így benyitottam.Sehol senki.Lehet már lement csak elkerültük egymást.
Még mielőtt lementem volna bementem a fürdőbe,hogy megmossam arcomat de nem egyedül voltam.
Mikor benyitottam ott volt Chunji a fürdőkádba és habfürdőzött.
-Há-hát te?-dadogtam.
-Fürdök..baj?-húzza fel szemöldökét.
Igazából nem zavart,hogy meztelen felső testét nem lepi el hab hisz már rengeteget láttam.
-Nem,téged kerestelek.-becsukom magam mögött az ajtót.
-Talán beszélni akarsz velem?-emelkedik meg a kádban és kiszáll.Maga köré teker egy törölközőt.-._____. Ne haragudj de én nem szeretnék beszélni veled...nem tettem még túl magamat azon.-hajtja le fejét.
Minden amit mondani akartam neki hirtelen elfelejtettem.
-Öm....csak azt akartam,hogy kész a kaja gyere le enni.-és kimentem.
Nem lefelé vettem az irányt hanem a szobámba.Becsaptam magam mögött az ajtót.
Rádőltem az ágyra és sírtam.Miért kellett akkor féltékenynek lennem? Miért kellett összevesznünk? Miért kellett más srác karjaiban menedéket keresnem?-merültek fel bennem a kérdések amik már három éve a fejemben kavarognak.
Hirtelen megint nyílt az ajtó mint aznap este és ugyan úgy Chunji állt meg benne.
-._____. beszélnünk kell.-jön beljebb és becsukja az ajtót. Ismerős  volt a pillanat.Hisz anno mindig így fejeződött be egy veszekedésünk.Bejött és megvigasztalt és több milliószor elmondta,hogy szeret.
 -Igen?-ülök fel az ágyon,könnyeimet letörlöm.
-Sze.....sze..-nem bírja kimondani.Leül mellém az ágyra és szemembe néz.-Aish...nem bírtam elfelejteni ami akkor történt,de én én....én SZERETLEK.-hajol közelebb és megölel.
Nagyon meglepett.Azt hittem örül,hogy nem láthat és gyűlöl.
-Hiányoztál nagyon!-súgja fülembe.-El akarom felejteni amit az a barom tett veled.Tudom,hogy nem voltál magadnál és csak a mi veszekedésünk vezetett a kocsmába így egy kicsit én is hibásnak érzem magamat,de a legjobban azt a barmot hibásztatom.Miután elmentél mindent elmondott,hogy mi történt.A szíveben a fájdalom megmaradt de még mindig ugyan úgy szeretlek,nem bírtalak elfelejteni.
-Chan Hee.-jön rám ismét a sírás.-Ha tudnád nekem mennyire hiányoztál.-ölelem vissza.-Nagyon,nagyon sajnálom.
-Megpróbálom elfelejteni.-távolodik el tőlem és erőltet egy apró mosolyt.
-Szeretlek.-puszilom meg arcát.
Ő megfogja arcomat és megcsókol.
Soha nem gondoltam volna,hogy újra érezhetem puha ajkait. De boldog vagyok,habár tudom semmi nem lesz a régi.......

2013. október 19., szombat

Justin..... túlságosan szeretlek!

~Boldog Szülinapot Dóri!
Te kérted,hát meg is kapod ídesem<33~
Villantak a fények,és Justin a parancsra mozdult minél sexybb pózban.
-Vedd le a pólód!-utasítja a főnök.
Már is levette a pólóját és kidolgozott teste megcsillantak a fényképeken.
Na jó talán csak az én szememben csillogtak,de nem tehetek róla annyira szeretem.
-.______. siess már!-szóltak rám.
Megráztam fejemet és felpattantam a kényelmes székemből.Oda mentem és megigazítottam a sminkjét.Egy mosollyal köszönte meg nekem.
Nagyon szeretem a munkámat hisz a híres Justin Bieber sminkese vagyok.Igaz rengeteget kell dolgoznom de megéri,hisz minden nap vele lehetek.
A fotózás végén behívott a külön neki szánt kis szobájába.
Meglepetésemre ott volt Jaden.
-Wow jó nő.-kiáltotta el magát mikor meglátott.-Cseréljünk már sminkest!-nevetett.
- Felejtsd el,ő csak nekem dolgozik.-húzott magához közelebb Justin.
Eléggé meglepődtem,de azt nem mondom,hogy nem esett jól.
-Ma tartunk egy házibulit pár barátom jön el....van kedved hozzá?-fordult felém Justin.
Csak tátott szájjal néztem.Most komolyan elhívott magához.
-Üh-ühhm.-dadogtam.
Majd kimentek mind a ketten egyedül maradtam bent,leültem egy székre és írtam barátnőmnek egy üzit a fejleményekről.Eléggé meglepte és közölte velem,hogy ez jelent valamit....Jelent,jobban meg akar ismerni,hogy barátok legyünk.
Mikor mindennel végeztünk összeszedtem a cuccaimat és beültem a kocsimba.
Egyenest haza mentem.Megbeszéltük velük,hogy 7-re kell ott lennem.Vagy is ezt közölték velem de jó.
 Mikor hazaértem lehuppantam az ágyra,hogy egy félórácskát aludjk mert kora reggel óta fel vagyok és mindjárt elnyom az álommanó.
Vagy 20 perce aludhattam mikor csöngettek.Felvettem egy pulcsit,mivel egy ing és bugyi volt rajtam és lementem az emeletről,hogy ajtót nyissak.
 -Hát..hát te?-néztem Justinra.
-Ohh rosszkor jöttem?-nézett rajtam végig.
-Nem,csak aludtam gyere.-nyitottam kijjebb az ajtót,hogy be tudjon jönni.
Mikor bement mentem utána és közben húzogattam ruhámat nehogy felcsusszanjon.
-Bocsi csak gondoltam eljövök érted..azt hittem már készen vagy.-ült le a kanapéra.
Úgy viselkedik mintha otthon lenne.
-Honnan tudtad hol lakom?-álltam meg vele szemben.
-Felhívtam a főnököd és muszáj volt elmondani.-nevetett.-Hm...amúgy szexy vagy.-állt fel.
-Ö..ö akkor én felmegyek felöltözök te addig maradj itt és nézd a TV-t.-gyorsan bekapcsoltam neki és felfutottam.
Becsuktam a szobám ajtaját és nekidőltem.Kezemet szívemre raktam.Majd kiugrott a helyéről.Justin Bieber tényleg az én házamban van és engem vár lent.
A szekrényemhez rohantam és előkaptam valami bulihoz megfelelő ruhát.
-Nekem így is jó lennél.....-fogta meg valaki a derekamat.
-Huh??-ijedten fordultam meg.-Hát te??-löktem el magamtól Justint.
-Csak vizet szeretnék kérni.-mosolygott.-Ohh!-rohan a szekrényemhez.-Ezt vedd fel.-emel fel egy bordó rövid szoknyát.
-Majd meglátom.-vettem el.-A poharak ott vannak a szekrényben a víz meg a csapban.-teljesen zavarban voltam.
Kinyomtam az ajtón és most kulcsra zártam.Nem szeretnék meglepetéseket.
Végül is azt vettem fel amit választott,kisminkeltem magamat megcsináltam a hajamat és lementem.
-Készen vagyok.-mosolyogtam.
-Nem is rossz.-jött oda hozzám.
-Ohh köszönöm.-pirultam el.
Justin egyszer csak közeledni kezdett és ajkait enyémre tapasztotta.Meglepődtem és ellöktem.
-Menjünk.-mentem ki.
Jött utánam.Bezártam az ajtót és beszálltam mellé a kocsiba.
Mikor náluk voltunk ki volt csípve minden. Csodálatos háza van...na jó nem csodálom.
Bent már javában ment a buli.
Jaden megfogta a kezemet és már is a táncparkett közepére vitt.
Nem ellenkezdtem táncoltam vele.
-Hé ő az én vendégem.-nyomta el Justin.
-Akkor nézek mást.-nevetett Jaden és elment.
-Gyere cica.-húzott közelebb.-Táncoljunk.
Már egy ideje táncolhattunk mikor megfogta kezemet és az emeletre vezetett.
-Most mért jöttünk fel?-néztem szemeibe.
-Ezért.-ajkaimra tapadt keze pedig lecsúszott fenekemre.
-Justin.-lihegtem.
-Hm....?-távolodik el tőlem.
-Nem akarom....-hajtottam le a fejemet.
-Mért?-húzta fel szemöldökét.
-Te híres vagy!
-És nem lehetek Szerelmes?
-Sze-szerelmes?-dadogtam.
-Igen Szeretlek ._____.-és ismét ajkaimra tapadt.


2013. október 12., szombat

Chanyeol MIÉRT?~

-Pajtás?-ül le mellém legjobb barátom.
-Mondjad.-nézek rá.
-Mikor mész fürödni?
-Mert?-húzom fel szemöldökömet.
-Mert nézni akarom a filmet és nem akarom azért leállítani mert te elmész fürödni!
-Én házam,én váram akkor megyek fürödni amikor akarok!
-Akkor nem nézünk filmet.....
-Jó megyek már.-vágok közbe.
Elmentem a fürdőbe és megengedtem a vizet,majd mikor elég víz volt a kádban beleültem.
Már kb. 10 perce áztatom a testemet.Mikor bekopognak.
-._____. be kell mennem valamiért!-kiabálja be az ajtón túlról Chanyeol.
-Miért?-kiáltom vissza.
-Bent hagytam valamit!
-Jó várj egy kicsit.-kiszálltam a kádból  és magam köré csavartam egy törölközőt,majd kimentem.-Mehetsz.
-Grrr.-és bement.
Elmentem a nappaliba és vissza ültem  kanapéra.Egyszer csak éreztem két hideg kezet a vállamon.
-Így nagyon szexi vagy tudtad?-rakja fejét a vállamra Chanyeol.
-Ya-lököm el.-Elmegyek felöltözni.-és vissza indultam a fürdőbe mert ott volt a pizsamám.
CHanyeol mindig is ilyen furcsa volt.Néha már az őrületbe kerget a folytonos ölelgetéssel és,hogy nem bír elszakadni tőlem,de valamiért nem bírom neki mondani,hogy hagyjon békén mert fontos nekem.És ma főleg nem akarom megbántani hisz november 27.-e van,a szülinapja.
Felöltöztem és visszamentem a nappaliba.Lehuppantam mellé.
-Nem vagy álmos?-néz rám.
-Nem,csak nézzük a filmet.
Chanyeol oda ment a TV-hez és berakta a filmet.
Nem tudom mit választott de biztos vagyok benne,hogy valami ijesztőt.
Elkezdődött  a film......és már a véres cím jelezte,hogy valami olyan film lesz ami nekem nem nagyon fog tetszeni.
Belekaroltam  a karjába mert elkezdtem félni.Nem szeretem az ilyen filmeket.
-Nem tetszik?-néz rám mosolyogva.
-Tuttad,hogy nem szeretem az ijesztő filmeket....
-De én meg nagyon szeretem,főleg mikor veled nézem.
-Utállak.-öleltem meg.-Lassan éjfél,lassan vége a szülinapodnak.
-Kár.....akkor kérhetek még 1 ajándékot?
-Persze mit?-húzom fel szemöldökömet.
-Ide és ide egy puszit.-mutat arcára.
-Hm.....megérdemled?-húztam az agyát.
-Hát nem kel...-fordul el de én visszahúzom és megpuszilom arcát.
De ő megfogja az enyémet és megcsókol.Döbbentem lököm el magamtól.
-Te mit csinálsz?
-Ne haragudj......-hajtja le fejét.-Nem bírtam ki.
-Chanyeol! Mi barátok vagyunk!
-Neked én az vagyok?-húzza fel szemöldökét.
Hirtelen lefagytam...nekem ő valójában mi is? Barát? Nem ő annál több.....de még ilyeneken sosem gondolkodtam.
Eltoltam magamtól és befutottam a szobámba. Rádőltem az ágyra és elkezdtem gondolkodni.
~VAJON NEKEM CHANYEOL MI?~
A nagy gondolkozásban elaludtam.
Volt egy érdekes álmom amiben Chanyeol és én egy párt alkotunk,de sokat veszekedtünk.Nem bírtunk meglenni egymás mellett.A kapcsolatunk is megromlott.Már semmit nem mondott el nekem,és nem ölelt meg.
Ezt én nem bírnám ki a való életbe.....Túl fontos nekem ő ahhoz,hogy elveszítsem.
Kisírt szemekkel keltem fel és mentem ki a konyhába.Útközben megláttam,hogy Chanyeol ott fekszik a kanapén.
Leültem mellé a kanapéra és néztem gyönyörű arcát.
-Mért vagy velem ilyen??-mondtam halkan nehogy felébredjen.
Felálltam,hogy csináljak magunknak reggelit,de valaki megfogta a csuklómat.
Chanyeol felült és elkezdte dörzsölgetni a szemét.
-Most mérges vagy rám?-néz fel cukin.
-Nem tudok rád haragudni.....és nincs is miért!-ültem le mellé.
-De a csók!
-Öhm....Éhes vagy?-terelem a témát.
-Igen egy kicsit.
-Akkor mingyárt csinálok valamit,pirítós jó lesz?
-Igen-állt fel és gondolom a fürdőbe ment felöltözni.
Elkezdtem csinálni a pirítóst.Tudtam,hogy szereti ezért minnél jobbra akartam csinálni.Ezt úgy értem nem akartam elégetni.
Mikor készen voltam elindultam,hogy szóljak neki.A szobámban égett a lámpa gondoltam ott van.Hát jól gondoltam,de mikor benyitottam,hogy bemenjek elbuktam a küszöbön.
-Aucs...!-fogom meg lábujjam mert nagyon beütöttem.
-Jól vagy?-jön oda hozzám.
-Nem,nem vagyok!Nagyon fáj.
-Gyere te pabo.-vett fel.
-De tudok attól még járni!
-Igen?Csak majd a szétdobált könyveidben fogsz elesni.Mért nem  pakolsz el?-tett le az ágyra.
-Nincsen nekem arra időm!
-Jó,jó nem kötöszködök-mosolyodott el.
-Szerintem se!-viszonoztam mosolyát.
-Mért vannak ennyire gyönyörű szemeid?-hajol közelebb.
-Nem tudom...-fogom meg mellkasát mert már nagyon közel volt.-Canyeol, te mit érzel irántam?
-._______. ha elmondom akkor mérges leszel rám!
-Már,hogy lennék rád mérges?
-Jó...ha annyira tudni akarod én...én...-és elfordítja fejét.
-Te?-ülök át a másik oldalára.
-Sajnálom.-és ledöntött az ágyra.
Felém tornyosul és elkezdett közeledni arcomhoz
-Chanyeol mit csinálsz?-fogom meg kezét.
-Szeretlek.-és ajkaimra tapadt.
Éreztem puha száját.Nem tudom miért de vissza csókoltam.Nyelvével bejutást kért enyémbe,amit meg is adtam neki.
Úgy csókolt mintha egy porcelán baba lennék.Ahogy testemhez ért minden mozdulata finom volt.Mintha félne,hogy elveszít.
Kezemet átvezettem nyakán és úgy húztam közelebb.
Kezét bevezette pólóm alá és elkezdte felfelé húzni.
-Te mit csinálsz?-mosolyogtam bele a csókba.
De mintha elment volna a füle mellett úgy vette le rólam a pólót. Megakadtak szemei idomaimon,hiába választotta el tőle még egy fehérnemű.
-Hm......-mosolygott.
-Ne nézz így!-takarom el testemet.
-Nem nézek sehogy.-folytatta a mosolygást.
-Látom te pabo!
-Hát nem láthatok minden nap ilyen gyönyörű lányt mint te!
-Ne mondj ilyeneket mert zavarba jövök!-ütök mellkasába.
-És még ráadásul ennyire nem szerettem senkit mint te....-és újra közel hajolt majd már csak ajkait érzetem és,hogy oldalamat simogatja.
Így aludtunk el.
Délután 14:00-kor keltünk.Kimentünk,hogy a kihűlt pirítósokat megegyük.
-Finom?-töröm meg a csendet.
-Hát..hideg de amúgy jó.-Mosolygott.
-Mi lenne ha csinálnék még valamit?-látom rajta,hogy nem ízlik neki.
-Nem jó ez! Inkább ha megettük menjünk el a parkba.Valami ünnepség van,engem érdekel.
-Rendben.
Gyorsan megettünk mindent és elkészültünk az induláshoz.
Útközben megfogta a kezemet.Ijedten nézetem rá de ő csak mosolygott.Nekem is mosolyt csalt az arcomra.Nem tudom,hogy csinálja de mindig sikerül neki.
-Mért engem választottál?Hisz annyi gyönyörű lányt megkaphatnál....-álltam meg.
-De én téged szeretlek!Talán baj?-állt meg velem szemben.
-Nem,nem az.-és közelebb mentem.
Szorosan magához ölelt és belecsókolt nyakamba,majd elcsúszott és ajkaimat vette célzásba.







2013. október 5., szombat

Hirtelen szerelem Niel~

Egész nap csak tanulok.Elegem van már!
Az a srác aki nekem tetszik még hallani sem hallott  rólam.Csak Fizika órán találkozunk  és akkor is hiába vetem be a cuki arcom nem is figyel rám.Talán még észre sem  vett.
Ráadásul nem normális emberek vesznek körül.
De legalább a legjobb barátnőm ott van nekem.Igaz messze lakik tőlem de pár mondatával fel tud boldogítani.
Ma is itt szenvedek a Biológia könyv felett de inkább bekapcsolom a laptopot és elkezdek Facebook-ozni.
Rákeresek a kedvenc csapatom friss képeire.
-Jaehyo uram atyám,hogy lehet ilyen helyes??-kiáltok fel.
Teljesen rám jött a fangörcs,amit Anyukám is meghallott.
-Édes kicsi leányom,te meg mit csinálsz?-állt meg az ajtóban.
-Öm...Anya látod Jaehyo mennyire édes??-mutatok a monitorra hátha tudom terelni a szót.
-Látom Kicsim de jobb lesz most ha ezt kihúzom.-és eltűnt.
Eltűnt az egyetlen dolog ami boldogított.
-Anya!-hisztizek.
-Tanulj!-parancsol rám és kimegy.
Elkezdtem újra tanulni a Biológiát.Nagyon unalmas,de valahogy össze hoztam.
Felkeltem a székből,hogy lemenjek valami vacsiért.
Nem volt semmi a hűtőben csak parizel és a kenyér tartóban pár szelet kenyér. 
Összedobtam őket és felvittem a szobámba.Befaltam mindent és elmentem fürödni.Majd bebújtam az ágyba.
Holnap újra suli megint kelhetek 5-kor és metrózhatok.-mormogtam magamba,majd elaludtam.
Reggel megint álmosan keltem.
*Már a suliban*
Leültem a helyemre és fejem az asztalra hajtottam.Majdnem elaludtam  de hála az egyik osztálytársamnak sikerült fenntartania.
-Segíts kérlek a háziban!-nyöszörög-Este elfelejtettem megcsinálni!
-Tessék-vettem ki  a táskámból,majd a kezébe nyomtam.
Becsöngettek és az Angol tanár helyett az O.f-jött be egy fiúval mellette.
A fiú nagyon jól nézett ki.És mikor körbenézett az osztályon egy hatalmas mosoly telepedett le arcán.
-Ne nevess fiatal ember ha bemutatlak.-vágta tarkón az O.f.
Hát igen ő már csak ilyen.Engem még nem  ütött meg soha mert jó kislány vagyok de a fiúk már sok barackot kaptak a fejük tetejére.
-Igen is tanárnő.-húzta ki magát a fiú.
Mindenki elkezdett nevetni.
Kiderült a bemutatkozásból,hogy a srác neve Ahn Daniel.
 -Kérlek ülj ._______. mellé majd ő segít a tanulásban.-mutatott rám.
Leült mellém és rámosolyodott. 
-Ne mosolyogj mert kapsz még egy tockost.-súgtam neki.
-Ijesztő ez a nő.-nevetett.
Nagyon aranyos mosolya van.
-Amúgy nagyon jó fej,csak nevelni nem tud.-viszonoztam nevetését.
Egész nap végig nevetgéltük.Igaz még csak most találkoztunk először de valahogy akkor is megvoltam vele.
Estére meghívott az egyik barátja  bulizó helyére.
Igazából nagyon bulis vagyok de nincsen kivel mennem,ezért csak ha legjobb barátnőm ha itt van akkor megyünk el valahova.
Elkészültem,felvettem egy bulihoz szerintem megfelelő ruhát és elindultam a Nielel megbeszélt helyre.  (Ruha )
Ő már ott várt.
-Nagyon dögös vagy.-vigyorgott.
-Ohh öm...köszönöm.-pirultam el.
Igazából még csak 1 napja ismerem,de ezalatt az 1 nap alatt többet foglalkozott velem mint akárki a suliból.
Elmentünk a helyszínre.
Üvöltött a zene,és rengetegen voltak.Ilyen buliban még sosem voltam.
-El ne veszítselek.-fogja meg kezemet.
Ismét zavarba hozott.De adtam neki egy cuki választ.
-Azt én sem szeretném-mosolyogtam.
Valamiért ezektől a mondataitól egy ütemet kihagy a szívem.
Talán beleszerettem egy másik srácba? Nem az lehetetlen nekem csak Ő van.Vagy még is?
Igazából már akár hányszor beszélek akár kivel is róla nem csinál semmit a szívem....de Nieltől.
Beléptünk a táncparkettra.Niel a hátam mögé bújt és derekamat megfogtam.Közelebb húzott magához.
-Hm....-hajolt nyakamba.
Bizsergő érzés futotta át testem.Persze jó értelemben.
Egyszer csak Niel megállt és vele szembe fordított.Megfogta fenekemet és most annál fogva húzott magához közelebb.
Vagy 10 percig így táncoltunk,majd elfáradtam.
-Niel?-tettem kezem mellkasára.
-Hmm..?-mosolygott rám.
-Elfáradtam üljünk le egy kicsit.-fogtam meg kezét és a pult felé mentem.
-Kérsz valamit inni?
-Vizet.
-Nehogy már vizet igyál!-szól rám.
-Niel én nem szeretek semmiféle szeszes italt!
-hát pedig itt vizet nem kapsz.
-Akkor nem kérek.-álltam fel.-Haza szeretnék menni álmos vagyok.
-Már is? Hát jó..haza kisérlek.
-Rendben.Köszönöm,hogy elhoztál.-karoltam bele.
-Nincs mit.-vetette be megint a cuki mosolyt.
 Már a házunk előtt voltunk.Én odahajoltam az arcához és nyomtam rá egy puszit.
-Jó éjt-indultam volna be a házba de megfogta a csuklómat.
-Ennyi?-néz perverz mosollyal.
-Nem tetszik?-nevettem.
-Nem.-és magához rántott majd megcsókolt.
Nyelvével bejutást kért a számba,amit meg is adtam neki.Szorosan megfogta derekamat és amennyi pár cm volt köztünk azt is megszüntette.
-Niel ne-toltam el magamtól.
-Miért valami baj van?-nézte arcomat.
-Nem nincs csak....
-Akkor?-vág közbe.
-Ne őrjíts meg!-fogtam meg tarkóját.-Beléd szerettem  ezalatt az egy nap alatt.-és most én tapadtam ajkaira.
-Akkor ez az érzés kölcsönös....-súgja mikor éppen elváltunk egymástól.




 


2013. augusztus 16., péntek

~Minden álmom teljesül:Changjo~

Akkor kezdeném is az én kis történetemmel.Ott kezdem mikor fenekestől felfordult az életem.
Egy átlagos napként kezdődött.Felkeltem,felöltöztem elvégeztem a reggeli teendőimet és indultam a munkába.Egy szállodában vagyok recepciós.
Ma is úgy kezdődött mint a mindennapos munkaidőm.Beálltam a pult mögé és vártam.
Egyszer csak egy ismerős arcot,vagy is ismerős arcokat pillantottam meg.Kikerekedtek szemeim és lefagytam.Majd arra eszméltem,hogy valaki kérdezget.Megráztam a fejem és azt hittem elájulok.
A Teen Top Leadere beszélt hozzám.
-Hahó!-integetett a kezével.-Nem tudod hol van a Barlang fürdő???
-D-de.-dadogtam.
-Akkor elmondod??-nevetett.
-Ohh természetesen.-már valahogy észhez tértem.Azt tudni kell rólam,hogy egy Angel vagyok.Teljesen bolondulok a Teen Top-ért.-A folyosó végén balra.-mutattam.-Aztán lementek a lépcsőn és már látni  fogjátok.-mosolyogtam.
De ennek a mosolygásnak gyorsan vége lett.Mikor megláttam,hogy a maknae félmeztelenül közelít felénk.Azt hittem elájulok.ChangJo a biasom és hát......
-Hali,na tudjátok már,hogy hol van a fürdő??-kérdezte.
-Igen!Ez a kedves lány elmondta nekünk.-mutatott felém L.Joe.
-Ohh akkor majd máskor is téged kérdezünk,ha valamit nem tudunk.-nevetett.
- Öm..rendben-szerintem erőteljesen elpirultam.
-Ja tényleg!A kulcsok....ezeket oda adom,majd ha visszajöttünk kérjük.-kapcsolódott be Ricky is.
-Okés.-vágtam rá.
-Na szia!-mondták egyszerre.
-Majd akkor még tali.-tette hozzá ChangJo.
Ez most komoly?Végem van...Találkoztam a Teen Toppal és és ChangJo-val.Jó azt hiszem elájulok.Életem legjobb napja.És várjunk csak!Azt mondták,hogy még találkozunk.És ráadásul ChangJo!Na jó ha most nem ájulok el akkor soha.
Ennek a nagy ,,gondolkodásnak,, egy ismerős hang vetett véget.A főnököm észre vette,hogy nem vagyok magamnál.Kellenek azok a hülye kamerák......
-A munkában dolgozni kell!!-jött oda.
-Elnézést kérek!-hajolgattam.
-Ma előbb végezhetsz,már 16-kor haza mehetsz mert megváltoztattam a beosztást.Vagy ha gondolod kipróbálhatod a masszást vagy a fürdőt.-és már el is ment.
De jó,hogy itt nekem minden ingyen van,de ebben az 1 évben,mert azóta dolgozok itt,soha nem próbáltam ki a masszást se a fürdőt.Szóval ideje lenne.
Már nagyon vártam,hogy végre vége legyen a munka időmnek.Szerencsére a 16 óra gyorsan eljött.
Összeszedtem a cuccomat és indultam az öltöző felé.De valaki megfogta a vállamat.Megfordultam és újra rám jött az ájulhatnék.
-Szia!-mosolygott Chunji.
-Sz-szia.-dadogtam.
-Te is jössz a fürdőbe??-kérdezte.
-Igen.-mondtam,szóval akkor még ők is ott vannak.
Sokáig tudnak pancsolni.-nevettem magamba.
-És mond csak,mi a neved??Nem tudtam reggel elolvasni a névtábládat,a srácok teljesen körül vettek.-nevetett.
-Lina,és és mi? Nem dehogy vettek körbe.-mosolyogtam.-Csak kérdezték hol a fürdő ennyi.
-Aha.És ahogy elnézlek,vagy is ahogy te nézel ránk,gondolom tudod,hogy mi kik vagyunk.
-Hát persze! A Teen Top!-vágtam rá egyből.
-Ohh egy Angelel van dolgom-nevetett.
-Hát még millyenel.-viszonoztam nevetését.
-És ki a biasod?
-Hát...az titok.-nevettem.
-És ha kitalálom?
-Na jó,de csak 3-mat kérdezhetsz.-kacsintottam.
Milyen jó fej.Nem gondoltam volna,hogy ennyire rendes,rendesek.Mert hát mikor a többiekkel is beszélgettem akkor ők is nagyon kedvesek voltak.
-Niel?? -kezdte a kérdezősködést.
-Nem.-nevettem.
-Akkor Minsoo??
-A-a.
-Akkor  ChangJo!-mosolyodott el.
-Mi-miből gondolod??-teljesen lefagytam.Most komolyan kitalálta..De nem kéne megmondanom,hogy tényleg ő az,vagy igen?
-Nem tudom,most csak azokat soroltam fel akik beszéltek rólad a fürdőbe.Vagy is mindenki beszélt rólad.Csak ők...többet.-nevetett.
-Mi??ChangJo is??-csilantak fel szemeim.
-Szóval ChangJo a biasod.-folytatta a nevetést.
-Hé!-de béna vagyok,elszóltam magam.
-Kitaláltam,ügyes vagy Chunji.-kacsintott.
-Ohh,na szóval ha kitaláltad akkor  én megyek is átöltözni.
-Rendben akkor majd a fürdőben gyere oda.-mosolygott majd intett és elment.
Most komolyan oda hívott magukhoz??
Gyorsan elkészültem és rohantam is a fürdőbe.
Már is észre vettem a srácokat,és félve igaz de oda mentem.
-Sziasztok.-mondtam.
-Sziaaaa-jött oda Chunji.-Srácok bemutatom Linat!Tudjátok akivel beszéltünk reggel.
-Szia.-köszöntek.
Az egész délután folyamán együtt voltam a srácokkal,és még pár lánnyal,meg fiúval.Gondolom a barátaik,munkatársaik.
Hihetetlenül rendesek a srácok.És aszem megszerettek.Vagy is mint egy barát.
Elég furcsa,hogy pár napja csak álmodoztam róluk,hogy legalább találkozhassak velük.Most meg itt ülök velük egy étterembe és vacsorázunk.Mert a fürdő után meghívtak még enni is.
Minden álmom teljesült!
Csak az a gond,hogy lehet ha vége a pihenésüknek akkor mennek vissza dolgozni és elfelejtenek.Félek,hogy ez lesz....sőt biztos,hogy ez lesz.Sajnos,addig kell élveznem,hogy velük vagyok.
Mikor mentünk vissza a  fürdőbe,mert kitalálták,hogy menjünk még vissza.Mondjuk fogalmam sem volt,hogy minek.Hisz ők egész nap ott voltak.Plusz most ettünk is.Hát ők tudják.De mondták,hogy menjek velük,szóval nem utasíthatom vissza.
Már minden lány kiment az öltözőből.Csak   én bajlódtam még a fürdőruhámmal.
Aztán mikor készen voltam,futottam a fürdő felé ismét,de megcsúztam és jól eltanyáltam.
-Gyere,segítek.-nyújtotta felém valaki a kezét.
Felnéztem és ChangJo állt fölöttem.Gyorsan visszahajtottam a fejemet a padlóra és csak felemeltem a kezemet.Megfogta és felhúzott.
Olyan ciki volt,nem mertem a szemébe nézni.
-Köszönöm vagy valami??-nevetett.
Most már ránéztem,vagy is a gyönyörű barna szemeibe néztem.Alig bírtam kimondani valamit.
-Kösz.-csak ennyi jött ki a számon.
-Ennyi?-húzta fel szemöldökét.
-Mi ennyi??-értetlenkedtem.
-Hát semi,ohh köszönöm ChangJo olyan rendes vagy,plussz egy puszi az arcomra.-nevetett.
-Pu-puszi??-nem bírtam felfogni mit mondott.
Komolyan tőlem akar puszit??
-Igen,puszi!Vgay tőlem lehet más is.-és a falhoz nyomott.
Egyik keze az oldalamon volt a másikkal pedig magát támasztotta  a falnak.
-Gyönyörű lány vagy.-mondta,teljesen komolyan.
Nekem a fejem hót vörös lett.Azt hittem elájulok,vagy nem meghalok!
Végül csak azt vettem észre,hogy arca közeledik az enyémhez.Elfordítottam fejem,de ő megfogta arcom és megcsókolt.
Még azt sem fogtam fel,amit mondott,és megcsókolt.Kb, két perc után magamhoz tértem és vissza csókoltam.
Lehet nem kellett volna??Igen ez rossz ötlet volt.Hisz ChangJo egy idol,nem akarhat tőlem semmit.De akkor is,én tényleg bele szerettem.
-És még a szemeid is gyönyörűek.-mondta mikor elváltunk.
-ChangJo nekem mennem kell.-löktem el magamtól és kifutottam az épületből.
Hallottam,hogy valaki trappol utánam.
-Linaaa-kiabálja.
Nem álltam meg,mert tudtam,hogy ChangJo az.Csak futottam a fürdőruhámba  és egy törölközővel a kezembe.Már egy ideje biztos futottam,és nagyon elfáradtam.A hátam mőgé néztem,de nem volt ott senki.Így sétálva folytattam tovább az utat.
Gondoltam vissza lopózok a hotelba a cuccomért.A szüleim elég furcsán néznének ha így mennék haza,és különben is megfagyok.
Sikeresen vissza értem a hotelba.Reménykedtem benne,hogy nem találkozok a srácokkal.Ez sikerült is,senkit nem láttam sehol.
Most már haza felé mentem,a ruhámban.Szerencsémre még az eső is eleredt.Nagyon szuper,tiszta víz leszek  és meg is fázhatok.
-Lina végre meg vagy!-fogta meg csuklómat valaki.
Megfordultam és ChangJoval találtam szembe magamat.
Nem hiszem el,hogy megtalált.Vagy is inkább követett.
-Hát te??-néztem rá.
-Megláttalak a hotelban,hogy vissza jöttél és már is utánad futottam.Beszélnünk kel!-nézett szemembe.
-De én nem szeretnék veled beszélni.
-De muszáj lesz.-mosolygott.
Az a mosoly,hihetetlenül aranyos.
-Jó de siess,a szüleim már biztos várnak.
Közelebb jött és belekezdett mondókájába.
-Lina amikor először megláttalak,nagyon megtetszettél és furcsa módon a szívem elkezdett hevesebben verni.Ahogy most is.-tette kezem szívére.-Aztán rájöttem mikor újra megláttalak a fürdőben,hogy ez az úgynevezett szerelem első látásra.
-De ChangJo te idol vagy én meg.....én meg egy hétköznapi lány!
-És??Ezt most nem értem??Azt hiszed csak kihasználnálak vagy mi??Egy idol nem lehet szerelmes??-húzta fel szemöldökét.
-De csak......
-Akkor nem értelek!.....Na gyere ide.-és újra megcsókolt.
De valamiért ez a csók más volt mint az előző.Talán azért mert ebben a csókban az én szerelmem is benne volt iránta.Az előzőben meg inkább csak a meglepődöttség.
-Beléd szerettem.-mondta mikor elváltunk.
-Tuttad,hogy nekem......-nem bírtam elmondani mert közbevágott.
-Én vagyok a biasod??Tudtam Chunji elmondta.-nevetett.-És ez még jobban bátorított  arra amit most tettem.
-Ohh értem.-viszonoztam mosolyát.-Én is szeretlek.-öleltük meg egymást.