Mikor már lent voltam megláttam az erkélyen tegnapesti kalandomat.
Mint egy kis balerina kiugráltam az erkélyre és felültem a korlátra.
-Már mész is szépfiú.-ütögettem meg a vállát.Egy huncut mosollyal felém fordult megtámasztotta magát a korláton és én átfontam karjaimat nyaka körül.
Homlokát az enyémhez nyomta és rám mosolygott.Viszonoztam.
-Ha szeretnéd még,hogy maradjak szívest örömest.-nyomott egy puszit számra.
-Hm...nem tudom.-vágtam komoly arcot és mutatóujjam ajkamra tettem.-Szeretném ha maradnál.
-Akkor.....-felemelt.Én lábam a derekára fontam és úgy vitt vissza a konyhába.
-Éhes vagyok csinálsz reggelit?-rakott le az asztalra.
-Nem vagyok a barátnőd se a szolgád szóval..NEM.-nyújtottam ki a nyelvem.
-Ez ellen segíthetünk.-jött ismét közelebb.-Leszel a csajom?
-Ha elkapsz....-álltam fel és elkezdtem futni az emeletre be a szobámba.
Halottam,hogy csukódott a bejárati ajtó.
Vajon mi történt?
Kijöttem a szobámból és elindultam a konyhába.
Sehol senki....?
A táskája a földön de Myungsoo sehol.
-Hahó Myungsoo?-kiabáltam.- Park Hyung Sik?
Nem halottam választ.
Vajon hova lett? A cuccát itt hagyta csak a mobilját vitte el.
Megpróbáltam felhívni de kinyomott.
Vajon mi történhetett?
Biztos elmondja majd hisz vissza kell jönnie a cuccáért.......
Felmentem a fürdőbe megcsinálni a sminkem és kifésülni a hajam.
Ittam egy kávét és indultam dolgozni.
~.~
Hullafáradtan értem haza...Egy sminkes szalonban dolgozom és annyi vendég volt ma.....
Ledobtam a táskám és a nappaliba indultam TV-t nézni de már a kanapé foglalt volt.
-Hát te?-húztam fel a szemöldököm.Kicsit sem lepődtem meg.....
-Vissza kell mennem Koreába....
-Micsoda?-vágtam közbe.
-Apám azt akarja,hogy én vegyem át a cége irányítását és ehhez vissza kell mennem.
-Menj..-rántottam meg vállam.-Csoda,hogy eljöttél köszönni.
-A táskámért jöttem de ha ilyen hideg vagy megyek is.-állt fel.
-Jól van.Szia.-bementem a konyhába.
-Szia.-és halottam,hogy csapódik az ajtó.
Hát tényleg elment......
Leültem a kanapéra és körbenéztem,hogy nem hagyott itt semmit.
Sajnos nem.Nincs miért visszajönnie.
Meguntam a TV-t és felmentem a szobámba.
Mikor benyitottam kis piros lámpák világítottak.
-Mi a...-nem bírtam befejezni mert valaki megcsókolt.
Keze a fenekemre tapadt és úgy húzott közelebb magához.
-Myung...Myungsoo-toltam el magamtól.
-Jó hallani,hogy ennyi év után is így hívsz-mosolyodott el.
-Ahhh mit csinálsz itt azt hittem elmész.-mosolyodtam el.Valamiért muszáj mindig mosolyognom ha vele vagyok.
-Hát megjátszottam,hogy elmegyek de igazából csak feljöttem előkészíteni a szobát.-mosolygott sunyin.
-Mihez?
-Hmmm...megismételni a tegnap estét.-felkapott és az ágyhoz vitt.
-De Myungsoo...-hajtottam le fejem.
-Mond.-kezdte el nyakam csókolgatni.
-Félek,hogy beléd szerettem.-mondtam ki ami már napok óta nyomasztott.Amióta randizgatunk.
-Lyn én holnap elutazok......Apu nagyon beteg muszáj vagyok átvenni a cég irányítását.-húzódott el.
-Tudom....nem is kellett volna mondanom.-felálltam és megigazítottam a ruhám.
Könnycseppek folytak végig arcomon.Nem akartam lássa,hogy sírok.
-Ég veled Oppa.-nyomtam egy puszit az arcára és befutottam a fürdőbe.
Nekitámaszkodtam a csapnak és néztem magam a tükörbe.
Vajon ő is szeret?-kérdeztem magamtól.
Mindig mondta,hogy milyen fontos vagyok neki hisz évek óta legjobb barátok vagyunk.És mikor pár napja elhívott randizni nagyon meglepődtem.Főleg mikor tegnap megkért,hogy hagy aludjon nálam és ez lett belőle.....
Ahh már a randimeghívást sem kellett volna elfogadnom.
Buta Lyn,buta Lyn.-ütögettem meg a fejem.
A kádhoz mentem és elkezdtem engedni a vizet.
Egy jó meleg fürdő talán jót tesz nekem.
Hát nem........
Fél óra múlva kikecmeregtem a kádból és belenéztem a tükörbe.Ugyan olyan ramatyul néztem ki.
Most mit csináljak?
Újra sírni kezdtem és lerogytam a földre.Kezem arcomba temettem és felhúztam a térdem.
Így aludtam el a fürdőben.
~.~
Reggel ott ébredtem ahol elaludtam.
Mire számítottam?
Hogy talán mégsem megy el és bejön a fürdőbe mikor már régóta vagyok bent,és bevisz a szobámba majd mellém fekszik?
Kimentem a konyhába szükségem volt kávára.
Megpróbáltam összeszedni magam.Így is elkéstem a munkából.Szuper megint le leszek cseszve.
Felvettem a ballonkabátom és elindultam a munkahelyem felé.
Ahogy mentem végig az utcán minden férfire azt hittem,hogy Myungsoo.Az én Myungsoom.
Majdnem oda mentem mindhez megölelni.
Lyn próbálj már meg odafigyelni.~mondogattam magamban.
-Jó napot.-hajoltam meg mikor megérkeztem.
-Lyn már megint késtél.-szidott le főnököm.
-Elnézést.-pakoltam le a cuccom.
-Van itt neked valami.-fordult felém főnököm.
-Mostanában csak kétszer késtem el ne tessék kirúgni ezért.-ijedtem meg.
-Jaj nem dehogy!Még ha el is késel akkor is gyönyörűen dolgozol és gyorsan.-mosolyodott el.
-Köszönöm.-halványan elpirultam.
-De akkor át is adom.-nyújtott egy levelet.-Egy srác volt bent reggel és téged keresett de nem talált.Azt mondta el akar búcsúzni és mivel nem voltál ezt hagyta neked.-és a kezembe adta.
Elkezdtem remegni.
Miért kell ezt csinálnia?
-Kérhetek pár perc szünetet?-mondtam a főnökömnek.
Ő csak bólintott. Hátramentem a raktárhoz és felbontottam.
Ez állt benne.
~Szia Lyn:)
A múl éjjel azt mondtad,hogy szeretsz.Nem mondtam rá semmit mert nem tudtam megszólalni.
Rengeteg bátorságot kellett ahhoz is gyűjtenem,hogy elhívjalak randira.
Igaz már kiskorunk óta jóban vagyunk de én mindig többet éreztem irántad mint szimpla barát.
Sose mertem elmondani mert féltem,hogy te nem így érzel.
Sajnálok mindent.
Szeretlek Lyn!
Myungsoo~
A szívemben is megállt az ütő mikor végig olvastam a levelet.
És vége ennyire emlékszem.
~.~
Hol vagyok? Minden fehér körülöttem.És egy árva lélek nincs a szobámba.Minden hülyeség rám van rakva.Megpróbálok felülni de még ahhoz is gyenge vagyok.
Mi történt?
Végiggondoltam és minden eszembe jutott.
-Lyn kicsim!!-halottam meg egy aggódó hangot.
Felnéztem és megláttam Anyukámat.
-Ébren van.-szólalt meg mögötte Apa.
Anya máris megölelt és elkezdett puszilgatni.
-Mi történt?
-Nem tudni,a főnököd talált meg a raktárhelységben összeesve.-magyarázta Anya.
-El kell mennem Koreába.-hirtelen felültem.
-Miről beszélsz?-húzták fel szemöldöküket a szüleim.
-E kell mennem!-erősködtem.
-Nem! Pihenned kell!-csattant fel Apa.
-De...!-kezdtem bele de nem bírtam befejezni mert újra a sötétség lépett fel bennem.
~.~
Mikor újra felébredtem már otthon voltam.
Anya borogatta a fejemet,ami nagyon jólesett.
-Felébredt.-láttam Anya mosolygós arcát.
Látta,hogy nem értem a dolgot mi is történt.
-Elaludtál.Nagyon fáradt voltál.-simogatta meg arcom.
-Anya..magamra hagynátok egyedül szeretnék lenni.-ültem fel.
-Biztos?-lepődött meg azon amit mondtam.
Csak bólogattam.
Felálltak és hazamentek.
Nagylány vagyok már tudok magamon segíteni.Vagy is....
Megpróbáltam felállni,ami nehezebben ment mint gondoltam.
Megkerestem a táskámat.Kikutattam a telefonom.
56 nem fogadott hívás.Semmi üzenet csak hívás.
Mind Myungsootol?
Talán szólni akart,hogy épségben meg érkezett?
Megpróbáltam megcsörgetni de nem volt ilyen szám.
Hát persze biztos megváltoztatta a számát.
A hűtőhöz mentem valami ételt csinálni magamnak mert nagyon éhes voltam.Mintha több hete nem ettem volna.
Csináltam magamnak három szendvicset és leültem a kanapéra filmet nézni.
Vga y3 filmet megnéztem már mikor csak simán halottam egy nagy puffanást.
-Mi a....?-álltam fel hirtelen.
A bejárati ajtóhoz siettem és a látvány nem volt valami kellemes.
Valaki betörte az ajtómat és éppen most úszni tanult rajta.
Előkaptam gyorsan az esernyőtartóból egy esernyőt és ütni kezdtem az illetőt.
-Menj innen.Segítsééég!!!-kiabáltam.
Hirtelen felnézet és én rácsaptam a fejére.De mikor megláttam az arcát köpni nyelni nem tudtam.
-Hú jó keményen ütsz.-simogatta a fejét.-Látom már jobban vagy.-mosolygott.
-Te hülye.-ugrottam nyakába és megcsókoltam.
Ez más volt mint az eddigi csókjaink.
Édesen beharapta alsó ajkamat és óvatosan felemelt.
-Hát te?-folyt le a könny az arcomról.
Rám mosolygott és letörölte a könnyeket.
-Hiányoztál.-ölelt meg.-Aztán felhívott Anyukád,hogy kórházban vagy és úgyéreztem,hogy muszáj vagyok visszajönni...-nem bírta befejezni mert közbevágtam.-És mész is vissza? Csak eljöttél megnézni hogy jól vagyok e?
-Nem dehogy!Várd már meg,hogy befejezzem.-simogatta meg arcom.-Igen ez is benne volt a pakliban de igazából másért jöttem.Nagyon hiányoztál és ez volt eleinte is a tervem és ilyen nagy meglepetésszerűvel akartam visszajönni.Apával megbeszéltem,hogy vigye még a céget és pár év múlva öcsém vegye át mert én itt Hollywoodban akarok élni.Ezt le is beszéltem vele aláírtam pár papírt és jöttem vissza.
-Hülye.-csapta bele mellkasába.
-Most miért?
-Miattam jöttél vissza?
Bólintott egyet és újra megcsókolt.
Könnyem a szánkra csorgott.És mikor kinyitottam a szemem láttam,hogy ő is sír.
Ezek az öröm könnyein voltak.
Mindennél jobban szeretem ezt a srácot és soha nem akarom elveszíteni!