2013. október 28., hétfő

~I was stupid ......

Mikor felszállt a gépem elkényelmeskedtem a székben és övemet kikapcsoltam.Fülesemet  bedugtam a fülembe és beindítottam egy lassú számot.
Igaz most boldognak kéne lennem hisz újra láthatom a bátyámat,de  van okom arra is,hogy mért van egy hatalmas tőr a szívemben.
Nagyon hosszú volt az út.A felét végig aludtam.
Mikor megérkeztem bátyám már várt.Ledobtam bőröndeimet és nyakába ugrottam.
-Hiányoztál Daniel!-kiáltottam.
-Shhh csendesebben még rájönnek,hogy én vagyok.-csitítgatott majd felkapott a levegőbe és megpörgetett.-Nekem is .____.-rakott le és kaptam egy puszit arcomra.
Visszamentünk a ledobott bőröndeimhez.Fekvette őket és elkezdte húzni,én csak a táskámat vittem.
-A srácoknak már nagyon hiányzol-rakta be a bőröndöket a taxiba.
-Gondolom a multkori után.....-hajtottam le fejemet mert bűntudatom volt.
-Nyugi már,nem emlékszik arra senki.-nyitotta ki az ajtót.
-Chan Hee biztosan emlékszik...-ültem be.
-Nem dehogy már ő sem!-legyintett.
-Niel.....nem hiszem.-dőltem vállára.
Nem válaszolt. Az  út további részében csöndben voltunk.Nem is beszélgettünk.Nem volt témánk..pedig 3 éve nem láttuk egymást.Igazság szerint amit tettem az a kapcsolatunkat is meg változtatta hiába nem volt hozzá köze.Talán azóta már nem úgy néz rám mint eddig.Nem gondolta volna ezt a hugáról....
Mikor megérkeztünk kivette a bőröndjeimet és elindultunk be a házba.
Nagyon izgultam.Mikor beléptünk a srácok már is a nyakamba ugrottak.Nagyon örültek nekem.
Kivéve egy ember nem fogadott.
Bementünk a nappaliba és Chunji ott ült a kanapén.Ránéztem ő pedig rám.
1 percig biztos néztük egymást majd Chunji végett vetett ennek a pillanatnak.
-Szia .____.-mondta teljesen egyszerűen.
Mintha a szívembe egy tőrt nyomtak volna.Szememből hirtelen folyni kezdett a könny.Nem bírt megállni csak folyt és folyt.
-Chan Hee-törölgetem a könnyeket.
Chunji csak felállt és elment.Nem lepődtem meg nagyon,hogy elment.Szemében ugyan az volt mint mikor elmentem.GYŰLÖLET.
Gyűlöl amit tettem vele, és gyűlöli magát,hogy belém szeretett.
Felmentem a szobámba,hogy kipakoljak,de gondolom nem maradok sokáig......
~Hogy mi történt három éve?
Minden egy veszekedéssel kezdődött. Összevesztem Chunjival és ez nem az első veszekedésünk volt.Mindig a féltékenység.
A veszekedéseket mindig én kezdeményeztem.Nem bírtam elviselni,hogy Chunji ölelgeti a lányokat.Tudom,hogy csak rajóngók de akkor is......
Azon a napon csúnyán összevesztünk és egy kocsmában kerestem menedéket Chunji legjobb barátjával.A sráccal kiskoruk óta legjobb barátok mindent megbeszélnek.Én csak látásra ismerem a nevét sem tudom csak,hogy Chunji barátja.Sose mutatta be nekem igazából csak a bulikban találkoztunk.Most is csak összefutottunk.
Fulladásig ittuk az alkoholt,vagy is én biztos.Már nem voltam magamnál és úgy döntöttünk,hogy haza visz.
Már  a dormban csak a folyosón égett a lámpa mindenki aludt.
Felsegített a szobámba és egy hirtelen mozdulattal az ágyra tepert.
A többi mozdulat már csak ment magától.
A srác kényeztetett engem és olyat tett amit nem akartam.Még is megtette.Hirtelen nyílni kezdett az ajtó.Mind a ketten oda néztünk és Chunji állt az ajtóban.
Hirtelen minden alkohol kiszállt belőlem.
Szemén látszott a meglepődés,a fájdalom és minden más rossz érzés.
-Chan Hee-nézek rá de ő elfordul és elfut.Hallom,hogy sír.
Pofán vágom a barátját,vagy is a volt barátját és utána futok.
Utol érem és megfogom kezét.Csak ismételem ezt a szót. ~Sajnálom~
De mintha meg sem hallaná nem érdekli csak néz engem és sír..........
Ezek után úgy döntöttem elköltözöm.Jobb lesz mind kettőnknek így,és most vissza jöttem.~
Mikor készen voltam lementem,hogy csináljak valami vacsit  a srácoknak.
Mikor készen voltam felszóltam nekik.Mindenki lejött kivéve Chunji.Tettem egy meggondolatlan döntést,felmentem hozzá.
Bekopogtam de nem kaptam választ így benyitottam.Sehol senki.Lehet már lement csak elkerültük egymást.
Még mielőtt lementem volna bementem a fürdőbe,hogy megmossam arcomat de nem egyedül voltam.
Mikor benyitottam ott volt Chunji a fürdőkádba és habfürdőzött.
-Há-hát te?-dadogtam.
-Fürdök..baj?-húzza fel szemöldökét.
Igazából nem zavart,hogy meztelen felső testét nem lepi el hab hisz már rengeteget láttam.
-Nem,téged kerestelek.-becsukom magam mögött az ajtót.
-Talán beszélni akarsz velem?-emelkedik meg a kádban és kiszáll.Maga köré teker egy törölközőt.-._____. Ne haragudj de én nem szeretnék beszélni veled...nem tettem még túl magamat azon.-hajtja le fejét.
Minden amit mondani akartam neki hirtelen elfelejtettem.
-Öm....csak azt akartam,hogy kész a kaja gyere le enni.-és kimentem.
Nem lefelé vettem az irányt hanem a szobámba.Becsaptam magam mögött az ajtót.
Rádőltem az ágyra és sírtam.Miért kellett akkor féltékenynek lennem? Miért kellett összevesznünk? Miért kellett más srác karjaiban menedéket keresnem?-merültek fel bennem a kérdések amik már három éve a fejemben kavarognak.
Hirtelen megint nyílt az ajtó mint aznap este és ugyan úgy Chunji állt meg benne.
-._____. beszélnünk kell.-jön beljebb és becsukja az ajtót. Ismerős  volt a pillanat.Hisz anno mindig így fejeződött be egy veszekedésünk.Bejött és megvigasztalt és több milliószor elmondta,hogy szeret.
 -Igen?-ülök fel az ágyon,könnyeimet letörlöm.
-Sze.....sze..-nem bírja kimondani.Leül mellém az ágyra és szemembe néz.-Aish...nem bírtam elfelejteni ami akkor történt,de én én....én SZERETLEK.-hajol közelebb és megölel.
Nagyon meglepett.Azt hittem örül,hogy nem láthat és gyűlöl.
-Hiányoztál nagyon!-súgja fülembe.-El akarom felejteni amit az a barom tett veled.Tudom,hogy nem voltál magadnál és csak a mi veszekedésünk vezetett a kocsmába így egy kicsit én is hibásnak érzem magamat,de a legjobban azt a barmot hibásztatom.Miután elmentél mindent elmondott,hogy mi történt.A szíveben a fájdalom megmaradt de még mindig ugyan úgy szeretlek,nem bírtalak elfelejteni.
-Chan Hee.-jön rám ismét a sírás.-Ha tudnád nekem mennyire hiányoztál.-ölelem vissza.-Nagyon,nagyon sajnálom.
-Megpróbálom elfelejteni.-távolodik el tőlem és erőltet egy apró mosolyt.
-Szeretlek.-puszilom meg arcát.
Ő megfogja arcomat és megcsókol.
Soha nem gondoltam volna,hogy újra érezhetem puha ajkait. De boldog vagyok,habár tudom semmi nem lesz a régi.......

2013. október 19., szombat

Justin..... túlságosan szeretlek!

~Boldog Szülinapot Dóri!
Te kérted,hát meg is kapod ídesem<33~
Villantak a fények,és Justin a parancsra mozdult minél sexybb pózban.
-Vedd le a pólód!-utasítja a főnök.
Már is levette a pólóját és kidolgozott teste megcsillantak a fényképeken.
Na jó talán csak az én szememben csillogtak,de nem tehetek róla annyira szeretem.
-.______. siess már!-szóltak rám.
Megráztam fejemet és felpattantam a kényelmes székemből.Oda mentem és megigazítottam a sminkjét.Egy mosollyal köszönte meg nekem.
Nagyon szeretem a munkámat hisz a híres Justin Bieber sminkese vagyok.Igaz rengeteget kell dolgoznom de megéri,hisz minden nap vele lehetek.
A fotózás végén behívott a külön neki szánt kis szobájába.
Meglepetésemre ott volt Jaden.
-Wow jó nő.-kiáltotta el magát mikor meglátott.-Cseréljünk már sminkest!-nevetett.
- Felejtsd el,ő csak nekem dolgozik.-húzott magához közelebb Justin.
Eléggé meglepődtem,de azt nem mondom,hogy nem esett jól.
-Ma tartunk egy házibulit pár barátom jön el....van kedved hozzá?-fordult felém Justin.
Csak tátott szájjal néztem.Most komolyan elhívott magához.
-Üh-ühhm.-dadogtam.
Majd kimentek mind a ketten egyedül maradtam bent,leültem egy székre és írtam barátnőmnek egy üzit a fejleményekről.Eléggé meglepte és közölte velem,hogy ez jelent valamit....Jelent,jobban meg akar ismerni,hogy barátok legyünk.
Mikor mindennel végeztünk összeszedtem a cuccaimat és beültem a kocsimba.
Egyenest haza mentem.Megbeszéltük velük,hogy 7-re kell ott lennem.Vagy is ezt közölték velem de jó.
 Mikor hazaértem lehuppantam az ágyra,hogy egy félórácskát aludjk mert kora reggel óta fel vagyok és mindjárt elnyom az álommanó.
Vagy 20 perce aludhattam mikor csöngettek.Felvettem egy pulcsit,mivel egy ing és bugyi volt rajtam és lementem az emeletről,hogy ajtót nyissak.
 -Hát..hát te?-néztem Justinra.
-Ohh rosszkor jöttem?-nézett rajtam végig.
-Nem,csak aludtam gyere.-nyitottam kijjebb az ajtót,hogy be tudjon jönni.
Mikor bement mentem utána és közben húzogattam ruhámat nehogy felcsusszanjon.
-Bocsi csak gondoltam eljövök érted..azt hittem már készen vagy.-ült le a kanapéra.
Úgy viselkedik mintha otthon lenne.
-Honnan tudtad hol lakom?-álltam meg vele szemben.
-Felhívtam a főnököd és muszáj volt elmondani.-nevetett.-Hm...amúgy szexy vagy.-állt fel.
-Ö..ö akkor én felmegyek felöltözök te addig maradj itt és nézd a TV-t.-gyorsan bekapcsoltam neki és felfutottam.
Becsuktam a szobám ajtaját és nekidőltem.Kezemet szívemre raktam.Majd kiugrott a helyéről.Justin Bieber tényleg az én házamban van és engem vár lent.
A szekrényemhez rohantam és előkaptam valami bulihoz megfelelő ruhát.
-Nekem így is jó lennél.....-fogta meg valaki a derekamat.
-Huh??-ijedten fordultam meg.-Hát te??-löktem el magamtól Justint.
-Csak vizet szeretnék kérni.-mosolygott.-Ohh!-rohan a szekrényemhez.-Ezt vedd fel.-emel fel egy bordó rövid szoknyát.
-Majd meglátom.-vettem el.-A poharak ott vannak a szekrényben a víz meg a csapban.-teljesen zavarban voltam.
Kinyomtam az ajtón és most kulcsra zártam.Nem szeretnék meglepetéseket.
Végül is azt vettem fel amit választott,kisminkeltem magamat megcsináltam a hajamat és lementem.
-Készen vagyok.-mosolyogtam.
-Nem is rossz.-jött oda hozzám.
-Ohh köszönöm.-pirultam el.
Justin egyszer csak közeledni kezdett és ajkait enyémre tapasztotta.Meglepődtem és ellöktem.
-Menjünk.-mentem ki.
Jött utánam.Bezártam az ajtót és beszálltam mellé a kocsiba.
Mikor náluk voltunk ki volt csípve minden. Csodálatos háza van...na jó nem csodálom.
Bent már javában ment a buli.
Jaden megfogta a kezemet és már is a táncparkett közepére vitt.
Nem ellenkezdtem táncoltam vele.
-Hé ő az én vendégem.-nyomta el Justin.
-Akkor nézek mást.-nevetett Jaden és elment.
-Gyere cica.-húzott közelebb.-Táncoljunk.
Már egy ideje táncolhattunk mikor megfogta kezemet és az emeletre vezetett.
-Most mért jöttünk fel?-néztem szemeibe.
-Ezért.-ajkaimra tapadt keze pedig lecsúszott fenekemre.
-Justin.-lihegtem.
-Hm....?-távolodik el tőlem.
-Nem akarom....-hajtottam le a fejemet.
-Mért?-húzta fel szemöldökét.
-Te híres vagy!
-És nem lehetek Szerelmes?
-Sze-szerelmes?-dadogtam.
-Igen Szeretlek ._____.-és ismét ajkaimra tapadt.


2013. október 12., szombat

Chanyeol MIÉRT?~

-Pajtás?-ül le mellém legjobb barátom.
-Mondjad.-nézek rá.
-Mikor mész fürödni?
-Mert?-húzom fel szemöldökömet.
-Mert nézni akarom a filmet és nem akarom azért leállítani mert te elmész fürödni!
-Én házam,én váram akkor megyek fürödni amikor akarok!
-Akkor nem nézünk filmet.....
-Jó megyek már.-vágok közbe.
Elmentem a fürdőbe és megengedtem a vizet,majd mikor elég víz volt a kádban beleültem.
Már kb. 10 perce áztatom a testemet.Mikor bekopognak.
-._____. be kell mennem valamiért!-kiabálja be az ajtón túlról Chanyeol.
-Miért?-kiáltom vissza.
-Bent hagytam valamit!
-Jó várj egy kicsit.-kiszálltam a kádból  és magam köré csavartam egy törölközőt,majd kimentem.-Mehetsz.
-Grrr.-és bement.
Elmentem a nappaliba és vissza ültem  kanapéra.Egyszer csak éreztem két hideg kezet a vállamon.
-Így nagyon szexi vagy tudtad?-rakja fejét a vállamra Chanyeol.
-Ya-lököm el.-Elmegyek felöltözni.-és vissza indultam a fürdőbe mert ott volt a pizsamám.
CHanyeol mindig is ilyen furcsa volt.Néha már az őrületbe kerget a folytonos ölelgetéssel és,hogy nem bír elszakadni tőlem,de valamiért nem bírom neki mondani,hogy hagyjon békén mert fontos nekem.És ma főleg nem akarom megbántani hisz november 27.-e van,a szülinapja.
Felöltöztem és visszamentem a nappaliba.Lehuppantam mellé.
-Nem vagy álmos?-néz rám.
-Nem,csak nézzük a filmet.
Chanyeol oda ment a TV-hez és berakta a filmet.
Nem tudom mit választott de biztos vagyok benne,hogy valami ijesztőt.
Elkezdődött  a film......és már a véres cím jelezte,hogy valami olyan film lesz ami nekem nem nagyon fog tetszeni.
Belekaroltam  a karjába mert elkezdtem félni.Nem szeretem az ilyen filmeket.
-Nem tetszik?-néz rám mosolyogva.
-Tuttad,hogy nem szeretem az ijesztő filmeket....
-De én meg nagyon szeretem,főleg mikor veled nézem.
-Utállak.-öleltem meg.-Lassan éjfél,lassan vége a szülinapodnak.
-Kár.....akkor kérhetek még 1 ajándékot?
-Persze mit?-húzom fel szemöldökömet.
-Ide és ide egy puszit.-mutat arcára.
-Hm.....megérdemled?-húztam az agyát.
-Hát nem kel...-fordul el de én visszahúzom és megpuszilom arcát.
De ő megfogja az enyémet és megcsókol.Döbbentem lököm el magamtól.
-Te mit csinálsz?
-Ne haragudj......-hajtja le fejét.-Nem bírtam ki.
-Chanyeol! Mi barátok vagyunk!
-Neked én az vagyok?-húzza fel szemöldökét.
Hirtelen lefagytam...nekem ő valójában mi is? Barát? Nem ő annál több.....de még ilyeneken sosem gondolkodtam.
Eltoltam magamtól és befutottam a szobámba. Rádőltem az ágyra és elkezdtem gondolkodni.
~VAJON NEKEM CHANYEOL MI?~
A nagy gondolkozásban elaludtam.
Volt egy érdekes álmom amiben Chanyeol és én egy párt alkotunk,de sokat veszekedtünk.Nem bírtunk meglenni egymás mellett.A kapcsolatunk is megromlott.Már semmit nem mondott el nekem,és nem ölelt meg.
Ezt én nem bírnám ki a való életbe.....Túl fontos nekem ő ahhoz,hogy elveszítsem.
Kisírt szemekkel keltem fel és mentem ki a konyhába.Útközben megláttam,hogy Chanyeol ott fekszik a kanapén.
Leültem mellé a kanapéra és néztem gyönyörű arcát.
-Mért vagy velem ilyen??-mondtam halkan nehogy felébredjen.
Felálltam,hogy csináljak magunknak reggelit,de valaki megfogta a csuklómat.
Chanyeol felült és elkezdte dörzsölgetni a szemét.
-Most mérges vagy rám?-néz fel cukin.
-Nem tudok rád haragudni.....és nincs is miért!-ültem le mellé.
-De a csók!
-Öhm....Éhes vagy?-terelem a témát.
-Igen egy kicsit.
-Akkor mingyárt csinálok valamit,pirítós jó lesz?
-Igen-állt fel és gondolom a fürdőbe ment felöltözni.
Elkezdtem csinálni a pirítóst.Tudtam,hogy szereti ezért minnél jobbra akartam csinálni.Ezt úgy értem nem akartam elégetni.
Mikor készen voltam elindultam,hogy szóljak neki.A szobámban égett a lámpa gondoltam ott van.Hát jól gondoltam,de mikor benyitottam,hogy bemenjek elbuktam a küszöbön.
-Aucs...!-fogom meg lábujjam mert nagyon beütöttem.
-Jól vagy?-jön oda hozzám.
-Nem,nem vagyok!Nagyon fáj.
-Gyere te pabo.-vett fel.
-De tudok attól még járni!
-Igen?Csak majd a szétdobált könyveidben fogsz elesni.Mért nem  pakolsz el?-tett le az ágyra.
-Nincsen nekem arra időm!
-Jó,jó nem kötöszködök-mosolyodott el.
-Szerintem se!-viszonoztam mosolyát.
-Mért vannak ennyire gyönyörű szemeid?-hajol közelebb.
-Nem tudom...-fogom meg mellkasát mert már nagyon közel volt.-Canyeol, te mit érzel irántam?
-._______. ha elmondom akkor mérges leszel rám!
-Már,hogy lennék rád mérges?
-Jó...ha annyira tudni akarod én...én...-és elfordítja fejét.
-Te?-ülök át a másik oldalára.
-Sajnálom.-és ledöntött az ágyra.
Felém tornyosul és elkezdett közeledni arcomhoz
-Chanyeol mit csinálsz?-fogom meg kezét.
-Szeretlek.-és ajkaimra tapadt.
Éreztem puha száját.Nem tudom miért de vissza csókoltam.Nyelvével bejutást kért enyémbe,amit meg is adtam neki.
Úgy csókolt mintha egy porcelán baba lennék.Ahogy testemhez ért minden mozdulata finom volt.Mintha félne,hogy elveszít.
Kezemet átvezettem nyakán és úgy húztam közelebb.
Kezét bevezette pólóm alá és elkezdte felfelé húzni.
-Te mit csinálsz?-mosolyogtam bele a csókba.
De mintha elment volna a füle mellett úgy vette le rólam a pólót. Megakadtak szemei idomaimon,hiába választotta el tőle még egy fehérnemű.
-Hm......-mosolygott.
-Ne nézz így!-takarom el testemet.
-Nem nézek sehogy.-folytatta a mosolygást.
-Látom te pabo!
-Hát nem láthatok minden nap ilyen gyönyörű lányt mint te!
-Ne mondj ilyeneket mert zavarba jövök!-ütök mellkasába.
-És még ráadásul ennyire nem szerettem senkit mint te....-és újra közel hajolt majd már csak ajkait érzetem és,hogy oldalamat simogatja.
Így aludtunk el.
Délután 14:00-kor keltünk.Kimentünk,hogy a kihűlt pirítósokat megegyük.
-Finom?-töröm meg a csendet.
-Hát..hideg de amúgy jó.-Mosolygott.
-Mi lenne ha csinálnék még valamit?-látom rajta,hogy nem ízlik neki.
-Nem jó ez! Inkább ha megettük menjünk el a parkba.Valami ünnepség van,engem érdekel.
-Rendben.
Gyorsan megettünk mindent és elkészültünk az induláshoz.
Útközben megfogta a kezemet.Ijedten nézetem rá de ő csak mosolygott.Nekem is mosolyt csalt az arcomra.Nem tudom,hogy csinálja de mindig sikerül neki.
-Mért engem választottál?Hisz annyi gyönyörű lányt megkaphatnál....-álltam meg.
-De én téged szeretlek!Talán baj?-állt meg velem szemben.
-Nem,nem az.-és közelebb mentem.
Szorosan magához ölelt és belecsókolt nyakamba,majd elcsúszott és ajkaimat vette célzásba.







2013. október 5., szombat

Hirtelen szerelem Niel~

Egész nap csak tanulok.Elegem van már!
Az a srác aki nekem tetszik még hallani sem hallott  rólam.Csak Fizika órán találkozunk  és akkor is hiába vetem be a cuki arcom nem is figyel rám.Talán még észre sem  vett.
Ráadásul nem normális emberek vesznek körül.
De legalább a legjobb barátnőm ott van nekem.Igaz messze lakik tőlem de pár mondatával fel tud boldogítani.
Ma is itt szenvedek a Biológia könyv felett de inkább bekapcsolom a laptopot és elkezdek Facebook-ozni.
Rákeresek a kedvenc csapatom friss képeire.
-Jaehyo uram atyám,hogy lehet ilyen helyes??-kiáltok fel.
Teljesen rám jött a fangörcs,amit Anyukám is meghallott.
-Édes kicsi leányom,te meg mit csinálsz?-állt meg az ajtóban.
-Öm...Anya látod Jaehyo mennyire édes??-mutatok a monitorra hátha tudom terelni a szót.
-Látom Kicsim de jobb lesz most ha ezt kihúzom.-és eltűnt.
Eltűnt az egyetlen dolog ami boldogított.
-Anya!-hisztizek.
-Tanulj!-parancsol rám és kimegy.
Elkezdtem újra tanulni a Biológiát.Nagyon unalmas,de valahogy össze hoztam.
Felkeltem a székből,hogy lemenjek valami vacsiért.
Nem volt semmi a hűtőben csak parizel és a kenyér tartóban pár szelet kenyér. 
Összedobtam őket és felvittem a szobámba.Befaltam mindent és elmentem fürödni.Majd bebújtam az ágyba.
Holnap újra suli megint kelhetek 5-kor és metrózhatok.-mormogtam magamba,majd elaludtam.
Reggel megint álmosan keltem.
*Már a suliban*
Leültem a helyemre és fejem az asztalra hajtottam.Majdnem elaludtam  de hála az egyik osztálytársamnak sikerült fenntartania.
-Segíts kérlek a háziban!-nyöszörög-Este elfelejtettem megcsinálni!
-Tessék-vettem ki  a táskámból,majd a kezébe nyomtam.
Becsöngettek és az Angol tanár helyett az O.f-jött be egy fiúval mellette.
A fiú nagyon jól nézett ki.És mikor körbenézett az osztályon egy hatalmas mosoly telepedett le arcán.
-Ne nevess fiatal ember ha bemutatlak.-vágta tarkón az O.f.
Hát igen ő már csak ilyen.Engem még nem  ütött meg soha mert jó kislány vagyok de a fiúk már sok barackot kaptak a fejük tetejére.
-Igen is tanárnő.-húzta ki magát a fiú.
Mindenki elkezdett nevetni.
Kiderült a bemutatkozásból,hogy a srác neve Ahn Daniel.
 -Kérlek ülj ._______. mellé majd ő segít a tanulásban.-mutatott rám.
Leült mellém és rámosolyodott. 
-Ne mosolyogj mert kapsz még egy tockost.-súgtam neki.
-Ijesztő ez a nő.-nevetett.
Nagyon aranyos mosolya van.
-Amúgy nagyon jó fej,csak nevelni nem tud.-viszonoztam nevetését.
Egész nap végig nevetgéltük.Igaz még csak most találkoztunk először de valahogy akkor is megvoltam vele.
Estére meghívott az egyik barátja  bulizó helyére.
Igazából nagyon bulis vagyok de nincsen kivel mennem,ezért csak ha legjobb barátnőm ha itt van akkor megyünk el valahova.
Elkészültem,felvettem egy bulihoz szerintem megfelelő ruhát és elindultam a Nielel megbeszélt helyre.  (Ruha )
Ő már ott várt.
-Nagyon dögös vagy.-vigyorgott.
-Ohh öm...köszönöm.-pirultam el.
Igazából még csak 1 napja ismerem,de ezalatt az 1 nap alatt többet foglalkozott velem mint akárki a suliból.
Elmentünk a helyszínre.
Üvöltött a zene,és rengetegen voltak.Ilyen buliban még sosem voltam.
-El ne veszítselek.-fogja meg kezemet.
Ismét zavarba hozott.De adtam neki egy cuki választ.
-Azt én sem szeretném-mosolyogtam.
Valamiért ezektől a mondataitól egy ütemet kihagy a szívem.
Talán beleszerettem egy másik srácba? Nem az lehetetlen nekem csak Ő van.Vagy még is?
Igazából már akár hányszor beszélek akár kivel is róla nem csinál semmit a szívem....de Nieltől.
Beléptünk a táncparkettra.Niel a hátam mögé bújt és derekamat megfogtam.Közelebb húzott magához.
-Hm....-hajolt nyakamba.
Bizsergő érzés futotta át testem.Persze jó értelemben.
Egyszer csak Niel megállt és vele szembe fordított.Megfogta fenekemet és most annál fogva húzott magához közelebb.
Vagy 10 percig így táncoltunk,majd elfáradtam.
-Niel?-tettem kezem mellkasára.
-Hmm..?-mosolygott rám.
-Elfáradtam üljünk le egy kicsit.-fogtam meg kezét és a pult felé mentem.
-Kérsz valamit inni?
-Vizet.
-Nehogy már vizet igyál!-szól rám.
-Niel én nem szeretek semmiféle szeszes italt!
-hát pedig itt vizet nem kapsz.
-Akkor nem kérek.-álltam fel.-Haza szeretnék menni álmos vagyok.
-Már is? Hát jó..haza kisérlek.
-Rendben.Köszönöm,hogy elhoztál.-karoltam bele.
-Nincs mit.-vetette be megint a cuki mosolyt.
 Már a házunk előtt voltunk.Én odahajoltam az arcához és nyomtam rá egy puszit.
-Jó éjt-indultam volna be a házba de megfogta a csuklómat.
-Ennyi?-néz perverz mosollyal.
-Nem tetszik?-nevettem.
-Nem.-és magához rántott majd megcsókolt.
Nyelvével bejutást kért a számba,amit meg is adtam neki.Szorosan megfogta derekamat és amennyi pár cm volt köztünk azt is megszüntette.
-Niel ne-toltam el magamtól.
-Miért valami baj van?-nézte arcomat.
-Nem nincs csak....
-Akkor?-vág közbe.
-Ne őrjíts meg!-fogtam meg tarkóját.-Beléd szerettem  ezalatt az egy nap alatt.-és most én tapadtam ajkaira.
-Akkor ez az érzés kölcsönös....-súgja mikor éppen elváltunk egymástól.