-Tűnj innen te perverz állat.-kezdem el ütögetni mellkasát elrablómnak.
-Miért?-mosolygott édesen.
-Kwangmin én nem fogom veled azt csinálni.-sikerült eltolni magamtól.
-Miért?-húzta fel szemöldökét.
-Te csak ugyan azt tudod hajtogatni?
-Miért?-mondta már szenvedélyesebben és nekilökött a falnak.-Itt maradsz.-kezét csípőmre tapasztotta,és ajkaimra tapadt.
Hirtelen megállt az idő.Szemem nyitva maradt elfelejtettem becsukni és vissza sem csókoltam.
-Naaa ez így nem jó.-vált el ajkaimtól és sajátját lebiggyeztette.
-Hmm..?-néztem fel rá.
-Hagyjuk.-és ott hagyott.Ott hagyott egyedül a sikátorban.
-Most mi baja?-mondtam halkan.
Elindultam hazafelé.
Mikor megéreztem felmentem a szobájába de ő már aludt,ezért elindultam a saját szobámba.
Két éve élek Jo Kwangminnal együtt.
Nem bírtam fizetni a lakbért ezért ideköltözött.
Ezelőtt nem ismertük egymást csak a hirdetésemre jelentkezett.De minnél többet volt itt annál jobban közelebb kerültünk egymáshoz.
Már két éve itt él és volt 1-2 kalandunk is.
Igaz őt csak a vágy hajtja,hogy én nő vagyok és ő meg férfi.De én beleszerettem.
Nem akarom,hogy csak játszadozzon velem de néha vannak gyenge pillanatai és nem bírok ellenállni.
Reggel korán keltem mivel munkába kellett mennem.
-Jó reggelt.-mentem le a konyhába.
Kwangmin nem is válaszolt.
-Hát jó.-csináltam magamnak kaját beraktam a táskámba.Ilyen hangulatba én nem akarok reggelizni.Majd eszek a munkahelyen.
Összeszedtem mindent és elindultam,de még egy sziát megejtettem neki.
Egész nap nagyon kómás voltam.
Este sokat nem aludtam folyton csak Kwangin járt az eszem és a kapcsolatunkon.
Már a munkaidőm vége felé járt mikor hirtelen belépett a kávézóba egy srác.
Az arcát nem láttam mivel kapucni volt rajta.
Leült egy neki szimpatikus helyre.
Még oda mentem hozzá,hogy kiszolgáljam.
-Uram választott már?-mosolyogtam az idegenre.
-Igen.-mini szoknyám alá nyúlt.Átkarolta lábamat és csípőmre nyomott egy puszit.
-Yaa uram.-ütöttem vállába és próbáltam eltolni magamtól de nem ment.
-Én vagyok nyugi.-emelte fel fejét.
-Kwangmin áhh.-vettem nagy levegőt.-A szívbajt hoztad rám!-kiabáltam vele.
-Bocsánat?-nevetett.-Mingyárt vége a munkaidődnek,megyünk haza?-nézett cukin.
-Mi történt veled?-húztam fel szemöldököm.
-Mi történt volna?
-Hát a regge.....-nem fejeztem be.Nem akarok vele rosszba lenni és ha most felhozom akkor lehet,hogy megint vissza jön rá a reggeli hangulata.-semmi-intéztem el ennyivel.
-Akkor siess.Vedd le ezt a ruhát és mehetünk haza.-állt fel.
-Rendben.-mentem be az öltözőbe.
Összeszedtem magam elbúcsúztam a főnöktől és elindultunk haza.
-Hogy hogy eljöttél értem?-fordultam felé.
-Rendes vagyok-mosolygott.
-Vagy beteg.-nevettem.
-Nem vagyok lázas.-fogta meg homlokát.-Habár ezt így nem tudom meg.-megfogta csuklóm,hogy álljak meg és homlokomra rakta kezét.-Hmm...nem nem vagyok beteg.-mosolygott ismét és közelebb húzott magához.-A te homlokod sokkal melegebb.-hajolt közel számhoz.
-Mindjárt otthon vagyunk-löktem el magamtól.
-Akkor otthon?-jött utánam.
-Felejts el!-elkezdtem szaporázni a lépteimet.
Hazaértem és máris a konyhába vetettem magamat.
Hallottam,hogy becsapódik az ajtó és már lakótársam is a konyhában volt.
-Nem tudlak!-kiabálta.
-Kwangmin nem fogok veled játszadozni elegem van!-kiabáltam én is.
-Miből?-jött közelebb.-Azt ne mond,hogy ne évezed ha velem vagy.
Most mégis mit kéne mondanom? Nem fogom azt mondani,hogy ,,de nagyon is,, mert csak nőne az önbizalma.De azt sem mondhatom,hogy nincs igaza mert megbántanám és hazudnék.
Hazudni pedig nem szeretek.
Így ellöktem és elindultam a szobámba.
Bezártam az ajtót és rádőltem az ágyamra.
-Engedj be!-dörömbölt az ajtón Kwangi.
Nem válaszoltam neki csak vártam,hogy elmenjen.
Pár pericig még ordibált aztán elment.
Még egy kicsit fetrengtem az ágyon majd megszomjaztam.
Kilopóztam a szobámból és a nappalin keresztül kellett mennem,hogy eljussak a konyhába.De mikor elmentem a sofa mellett akkor megláttam,hogy ott alszik Kwangi.
Halkan szuszogott.Olyan édes volt.
Leültem mellé.Még pont annyi hely,hogy odaférjek.
-Te bolond mért itt alszol?-suttogtam.
-Mert még látni akartalak.-hirtelen felkelt és lehúzott maga mellé.
-Hát...hát te?-dadogtam.
-Tudtam,hogy kijössz megnézni.-kezdte el csókolgatni nyakam.
-Áhh.....-nyögtem egy aprót.Nagyon jó érzés volt.
-Tudtam én,hogy tetszik ez neked.-mosolygott bele nyakamba.
Hasamon húzta végig kezét és egyre feljebb haladt.Belemarkolt mellembe.
-Nemááárhh-fogtam meg kezét.
Mintha meg sem hallotta volna maga alá gyúrt és ajkaimra tapadt.
Vadul falta azokat.
Nem bírt nyugton maradni így már pólóm szélét gyűrögette.
-Itt kényelmetlen.-vett fel az ölébe és bementünk a szobájába.
-Mért itt jobb?-húztam fel szemöldököm.
-Sokkal.-mosolygott.
Lerakott az ágyra és újra felettem volt.
-Biztos kéne?-néztem rá félve.
Válaszként újra ajkaimra tapadt.
Szóval igen.
Felhúzta pólómat és máris levette melltartómat.
Ajkaival most mellem kényesztette.Kezével eltévedt szoknyámnál és lehúzta.Csiklómhoz vándoroltak ujjai és húzogatni kezdte rajta.
Én csak nyögdécseltem,hagy végezze a dolgát.
Elszakadt melleimtől és szemembe nézett.
-Most már nem menekülsz.-mosolygott édesen és lehúzta bugyimat.
-Yaa téged is le kell vetkőztetni!-ültem fel.
-Na és még fél órája nem akart semmit.-nevetett.
-Azóta rossz kislány lettem.-lehúztam róla pólóját.
-Ez már tetszik.-feküdt le az ágyra.-Csak ne legyél durva.-nevetett.
-Igen is.-lehúztam nadrágját.
Már csak egy boxer volt rajta de így is látni lehetett merevedő férfiasságát.
-Hmm...-mosolyodtam el attól a tudattól,hogy ez mind miattam van.
-Mi olyan vicces?-húzta fel szemöldökét.
-Semmi,semmi.-lehúztam róla az utolsó ruhadarabot.
-Hé te akarsz vezetni? Ez nem tetszik-ült fel.
-Eszembe sincs.-dőltem le az ágyára.
-Akkór jó.- kerekedett felém és egy szempillantás alatt bennem volt.
Nem vette könnyűre a dolgot máris gyors tempód digtált.
Nem zavart.Már nagyon hiányzott.Nem is értem mért ellenkeztem.
Már egyszer csak lassítani kezdett.
-Ne csináld!-szóltam rá.
Hallgatott parancsomra és újra felgyorsított.
Már a vége felé jártam mikor még egy fokozattal gyorsított a tempón.
Elértem első orgazmusomhoz.
Az elsőhöz és úgy tűnik egyben az utolsóhoz is.
Még lökött párat és ő is elérte,majd kihúzódott belőlem és átkarolta hasamat.
-Csodálatos vagy.-búgta fülembe.
-Te sem vagy rossz.-kuncogtam.
-Tudom.-nevetett.-Ilyet még sosem mondtam.....-halkult el.
-Hogy?-húztam fel szemöldököm.
-Szeretlek!-fúrta fejem nyakába.
2013. december 15., vasárnap
2013. december 2., hétfő
Hát szia! (Sungyeol +16)
Barátomat vártam,hogy végre megérkezzen a koncertről.
Minden nap rengeteg dolga van,de mikor hazajön mindig valamivel kedveskedek neki,hogy boldogabb legyen.
Már fél 8 van itthon kéne lennie.
Csak ülök a nappaliban és nyomogatom a távirányítót,mert barátom még sehol.
Hirtelen becsapódik az ajtó.Felpattanok a fotelből és máris oda sietek.
Barátom pucsit felém mert veszi le éppen a cipőjét.
-Szia Sungyi.-csapom fenéken.
-Áhh de hiányoztál!-még az egyik cipő rajta van de nem érdekli.A falhoz nyom és ajkaimat kezdi el falni.
-Sungyi várj-tolom el magamtól.
-De miért?-biggyessze le ajkait.-Én most akarlak.-belemarkol fenekembe és úgy húz közelebb.
-Még nem előbb egyél!-fogom meg kezét és behúzom a konyhába.
-Akkor etess.-ül le és őlébe ránt.
-Nem tudsz te enni magadtól?-nevetek.
-Nem.-villantja elő fogait.
-Hát akkor.........-elkezdtem etetni ahogy ez a kisfiú kérte.
Elég vicces volt,de akkor is tetszett.
Mikor végeztünk felálltam és a mosogatóba indultam rakni az edényeket de megölelt hátulról.
-Most már szabad?-súgja fülembe.-Már ettem kész vagyok kérleeeeek-hisztizett.
-Még nem-húztam az agyát.
Elmosogattam az edényeket addig ő végig nézett.
-Késze vagy már?-támasztotta fejét kezével.
-Várj még fel kell mennem valamiért.-mosolyogtam és felindultam.
-Ya!-kiáltott utánam de mintha meg sem hallottam volna elindultam fel a lépcsőn.
Elkezdtem fent átvenni a pizsim mert már fürödtem.
-Grrr....ezt szeretem.-megfordultam és egy Sungyi ált az ajtóban.
-Ne leskelődj!-szóltam rá.
-Úgy is láttalak már így.-ült le az ágyra.-És tetszik.-harapott alsó ajkába.-Ne öltözz fel!-rántott magára és így hátradőlt az ágyon én pedig rá estem.
-Ne már!-ütöttem vállába.
-De már!-kapcsolta ki melltartóm.-Hmm.....-hümmögött mikor meglátta meztelen kebleimet.
Megmarkolta egyiket másikat pedig szájába vette.
-Áhh!-nyögtem fel.
-Tetszik?-szagadt el tőle egy percre.
-Nem-felültem férfiasságára.-Ez jobban tetszene.-simogattam meg.
-No,no azt majd később.-ült fel és megcsókolt.
Lehúztam közben róla a pólóját és vissza dőltöttem az ágyra.Hasát kezdtem ellepni puszikkal.
-Fázok.-ülte újra fel.
-Akkor húzzuk magunkra a takarót.-megfogta és felhúzta a vállamig.
-Már is jobb.-mosolyogva megcsókoltam.
Végigsimított hátamon egészen le a nadrágomig.Belenyúlt és markolászni kezdte fenekemet.
Majd előre tévedt keze és lehúzta rólam.
-A francba! Minek alszol bugyiban?-nézett rám mérgesen.
-Hogy neked jobb legyen-mosolyogtam.
-Sebaj.-lehúzta rólam és egy mozdulattal megfordította az állást és én voltam alatta.
A takarót felhúzta a válláig,hogy engem és őt teljesen takarta csak a fejünk volt ki.
-Szeretlek.-húztam közel ajkaimhoz,hogy meg tudjam csókolni.
-Én is!-mondta mielőtt össze ért volna szánk.
Keze lecsúszott csiklómig és elkezdte kényesztetni.
-Áhh ne csináld.-fogtam meg kezét.
Mintha meg sem hallotta volna folytatta.
Belém helyezte egyik úját majd egy másikat is utána küldött.
Már a vég felé közeledtem mikor megint ajtócsapódást hallottunk.
-Sungyeol.-néztem rá ijedten.
Még megmozdulni sem bírtunk nyitódott a hálószoba ajtó és WooHyun lépett be rajta.
-Hát sziasztok.-nézett huncutul.
-Menj ki!-vágott hozzá egy párnát barátom.
-Hát ők?-néztem fel rá értetlenül.
-Meghívtam őket de nem gondoltam volna h csöngetés nélkül jönnek be.-állt fel.-Sajnos le kell mennünk majd holnap folytatjuk.-húzott fel és felöltöztetett.
-Most elviselem őket de holnap nem menekülsz.-öleltem meg.
-Igen is.-puszilta meg számat és leindultunk.
Minden nap rengeteg dolga van,de mikor hazajön mindig valamivel kedveskedek neki,hogy boldogabb legyen.
Már fél 8 van itthon kéne lennie.
Csak ülök a nappaliban és nyomogatom a távirányítót,mert barátom még sehol.
Hirtelen becsapódik az ajtó.Felpattanok a fotelből és máris oda sietek.
Barátom pucsit felém mert veszi le éppen a cipőjét.
-Szia Sungyi.-csapom fenéken.
-Áhh de hiányoztál!-még az egyik cipő rajta van de nem érdekli.A falhoz nyom és ajkaimat kezdi el falni.
-Sungyi várj-tolom el magamtól.
-De miért?-biggyessze le ajkait.-Én most akarlak.-belemarkol fenekembe és úgy húz közelebb.
-Még nem előbb egyél!-fogom meg kezét és behúzom a konyhába.
-Akkor etess.-ül le és őlébe ránt.
-Nem tudsz te enni magadtól?-nevetek.
-Nem.-villantja elő fogait.
-Hát akkor.........-elkezdtem etetni ahogy ez a kisfiú kérte.
Elég vicces volt,de akkor is tetszett.
Mikor végeztünk felálltam és a mosogatóba indultam rakni az edényeket de megölelt hátulról.
-Most már szabad?-súgja fülembe.-Már ettem kész vagyok kérleeeeek-hisztizett.
-Még nem-húztam az agyát.
Elmosogattam az edényeket addig ő végig nézett.
-Késze vagy már?-támasztotta fejét kezével.
-Várj még fel kell mennem valamiért.-mosolyogtam és felindultam.
-Ya!-kiáltott utánam de mintha meg sem hallottam volna elindultam fel a lépcsőn.
Elkezdtem fent átvenni a pizsim mert már fürödtem.
-Grrr....ezt szeretem.-megfordultam és egy Sungyi ált az ajtóban.
-Ne leskelődj!-szóltam rá.
-Úgy is láttalak már így.-ült le az ágyra.-És tetszik.-harapott alsó ajkába.-Ne öltözz fel!-rántott magára és így hátradőlt az ágyon én pedig rá estem.
-Ne már!-ütöttem vállába.
-De már!-kapcsolta ki melltartóm.-Hmm.....-hümmögött mikor meglátta meztelen kebleimet.
Megmarkolta egyiket másikat pedig szájába vette.
-Áhh!-nyögtem fel.
-Tetszik?-szagadt el tőle egy percre.
-Nem-felültem férfiasságára.-Ez jobban tetszene.-simogattam meg.
-No,no azt majd később.-ült fel és megcsókolt.
Lehúztam közben róla a pólóját és vissza dőltöttem az ágyra.Hasát kezdtem ellepni puszikkal.
-Fázok.-ülte újra fel.
-Akkor húzzuk magunkra a takarót.-megfogta és felhúzta a vállamig.
-Már is jobb.-mosolyogva megcsókoltam.
Végigsimított hátamon egészen le a nadrágomig.Belenyúlt és markolászni kezdte fenekemet.
Majd előre tévedt keze és lehúzta rólam.
-A francba! Minek alszol bugyiban?-nézett rám mérgesen.
-Hogy neked jobb legyen-mosolyogtam.
-Sebaj.-lehúzta rólam és egy mozdulattal megfordította az állást és én voltam alatta.
A takarót felhúzta a válláig,hogy engem és őt teljesen takarta csak a fejünk volt ki.
-Szeretlek.-húztam közel ajkaimhoz,hogy meg tudjam csókolni.
-Én is!-mondta mielőtt össze ért volna szánk.
Keze lecsúszott csiklómig és elkezdte kényesztetni.
-Áhh ne csináld.-fogtam meg kezét.
Mintha meg sem hallotta volna folytatta.
Belém helyezte egyik úját majd egy másikat is utána küldött.
Már a vég felé közeledtem mikor megint ajtócsapódást hallottunk.
-Sungyeol.-néztem rá ijedten.
Még megmozdulni sem bírtunk nyitódott a hálószoba ajtó és WooHyun lépett be rajta.
-Hát sziasztok.-nézett huncutul.
-Menj ki!-vágott hozzá egy párnát barátom.
-Hát ők?-néztem fel rá értetlenül.
-Meghívtam őket de nem gondoltam volna h csöngetés nélkül jönnek be.-állt fel.-Sajnos le kell mennünk majd holnap folytatjuk.-húzott fel és felöltöztetett.
-Most elviselem őket de holnap nem menekülsz.-öleltem meg.
-Igen is.-puszilta meg számat és leindultunk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

